1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
305
i A TARTALMI FEJLESZTÉS DOLOGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEINEK ALAKULÁSA 1. Dologi ellátottság * Az általános iskolák munkafeltételeinek 1972—1977 közötti alakulását a 2 . Í 3-. 4.. 5. és 6. sz. tábla mutatja, öt év alatt az általános iskolai tanulók létszáma 30 952-vel. a pedagógusoké 1422-vel nőtt. a tantermek száma pedig 649-cel emelkedett. Ebből adódóan az egy osztályteremre jutó tanulók száma 33,89-röl 35.9I re; az egy tanulócsoportra jutó tanulóké 24,75-röl 27.89-re növekedett; az egy- tanulócsoportra jutó pedagógusok száma pedig 1.47-röl 1.45-re csökkent. A körülmények romlását még jobban mutatja, ha a foglalkoztatott tanulócsoportok szamát (osztály, napközi, tanulószoba) viszonyítjuk a rendelkezésre álló termekhez (tanterem, napközis terem). Ennek indexe 1,67. ami azt jelenti, hogy az iskolai termek kétharmada két műszakban felhasznált még akkor is, ha a mozgalmi élet teremigényét figyelmen kívül hagyjuk. Ha a napközis ellátásban részesülő és a tanulószobai foglalkozáson résztvevő tanulókat is számításba vesz- szük. akkor az egy teremre jutó tanulók száma 47,7. Iskoláink 63%-ában volt sok számához viszonyítunk; míg 1000 lakásra a fővárosban átlagosan 232 általános iskolai tanuló jut, ez az arány Óbudán 393, Kelenföldön 432. Újpalotán »í/ az elmúlt tanévben váltakozó tanítás, és ez a tanulók 42.6" „-át érintette, összességében tehát megállapítható, hogy a főváros általános iskolái egyre növekvő nehézségek között dolgoznak. Az általános iskolák nehezedő munkafeltételei alapvetően abból adódnak, hogy a tanulólétszám összességében a vártnak megfelelően emelkedett, a hálózatfejlesztés azonban nem tudott lépést tartani a gyermekek számának növekedésével. Az ebből adódó feszültségeket fokozta, hogy a tanulólétszám növekedése a főváros területén igen differenciáltan jelentkezik. Míg Budapest egészében 1000 lakosra 76 általános iskoláskorú gyermek jut, addig Újpalotán, az Ö- budai lakótelepen 104. a belső kerületekben (I.. V., VI., VII.) 61; a külsőkben (XVIII.. XX.. XXI.. XXII.) 89. Még szembetűnőbbek a különbségek, ha a laka- pedig 531. Ebből következik, hogy iskoláink igen differenciálódott körülmények között dolgoznak. Vannak kerületek (I„ V., IX.). amelyekben egyáltalán ^ nincs, vagy alig van kétmüszakos tanítás, másokban viszont (XV., XXI.) szinte elviselhetetlen a helyzet, mert a váltakozó tanítás a tanteremkihasználás magas foka. valamint a képesítés nélküli nevelők magas aránya egybeesik. Néhány kerületben (III.. X.. XV., XVI.) csak úgy tudták a tanulók iskolázását megoldani, hogy a túlzsúfolt területekről autóbusszal szállítják a gyermekeket a kevésbé * terhelt iskolákba. Ez azonban nemcsak a pedagógiai munkát nehezíti, hanem a szülök körében is aggodalmat okoz. A tervezett tanulólétszám-növekedést figyelembe véve az V. ötéves terv 1062 tanteremfejlesztést tartalmaz. A jelen ötéves tervben nyílt először lehetö19 3<=> r ^ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------__________ V I. 1 ^ * ---------------------
