1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

12

nárok világosan látják. A nevelési célkitűzések, ezen belül a világnézeti, politikai. erkölcsi nevelés feladatai e tantárgy tanításán keresztül hatnak legközvetlenebbül. Az utóbbi években jelentős szemléletváltozás érzékelhető, melynek következtében a nevelőjelleg athatja a történelemtanítás egészét.

Nem tekinthetők jónak a gyakorlati foglalkozás tantárgy tanításának személyi feltételei, pedig éppen a szakmunkásképző intézetekben végzett felmérés ( tapasztalatai mutattak rá arra. hogy a megfelelő gyakorlati felkészítésben részesült tanulókat a szakmai sikerek segítették át sok esetben a közismereti tantárgyakban is a holtponton

Felügyeletünk az elmúlt tanévben összegezte az általános iskolákban folyó pedagógiai munka tapasztalatait. Ez a vizsgálat az 1973 óta bekövetkezett hatá■ rozott fejlődést állapította meg. Ugvnakkor arra is rávilágított, hogy az egyes

iskolák tanulmányi színvonala között igen nagy különbségek tapasztalhatok. Ezeknek a különbségeknek objektív okai is vannak, de a tapasztalatok szerint nincs egyenes arány a feltételek és az eredmények között: nehéz körülmények között dolgozó nevelőtestületek igen gyakran kiemelkedő eredménnyel dolgoznak; más esetben a gyengébb színvonalú munka nem magyarázható a nehéz körülményekkel. Ez fokozottan fordítja figyelmünket az irányítás, az iskolavezetés é*s a nevelömunka személvi feltételeinek javítása felé.

2. A tanulóik személyiségének formálása a kulturális, művészeti, testi nevelés területén

Az általános iskolák pedagógiai munkáját tervszerűen irányítottuk a ne- velöhatás fokozása, a tanulók képességének sokoldalú fejlesztése irányába.

Az úttörőmozgalom a maga sajátos eszközeivel egyrészről segíti a tanulmányi munkát, másrészről eredményesen szei-vezi a tanulok szabad idejének helyes felhasználását, hozzájárul a közössó-gi. közéleti ncveló'shez. alkalmakat biztosit a kulturális, művészeti- es testi nevelésre, tevékeny részese a sokoldalúan fejlett személyiség kialakításának. A korábban tantárgyi keretben szervezett tanulmányi versenyek és kulturális vetélkedők helyett összetett tematikájú vetélkedőket szervez a tanulók számára; ezekben az élettel szoros kapcsolatban feladatokat kell megoldani, amelyen keresztül lemérhető az iskolában tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. E jó elgondolás megvalósítása azonban még • n^m teljesen megoldott. Csökkenti az úttörő munka vonzását, eredményességót. s egvten növeli a pedagógusok terhelését, hogy sok meg a formális elem i és a kampányfeladat, az akciók, versenyek nagy adminisztrációval terhelik a

pedagógusokat. A mozgalmi élet sok lehetőséget biztosít a közéleti nevelesre, a demokratizmus erósító*sére, amit az iskolák nem mindig használnak ki megfelelően.

Általános iskoláink nevelömunkájában egyre jobban szélesedik a 7—G. osztályos tanulók bekapcsolása a közhasznú társadalmi munkába. Ennek hatása a fizikai munka nagyobb megbecsülésében jelentkezik.

1972-től kezdődően fokozatosan épült ki az iskolai könyvtári munka szer- I vezeti rendje és ma már szervesen épül be iskoláink pedagóigiai munkájába az

f olvasóvá nevelés. eredmó*nyesen használják ki az ismeretterjesztő es a szépirodalom személyiségf ej lesztő hatását. A könyvállomány gyarapítására 1972-től 13 millió forintot juttattunk a kerületeknek. 1977-ben az egy tanulóra jutó könyvfejlesztési összeg 30.— Ft. a könyvállomány 7,7 kötet.