1978. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
33
Ennek megvalósítása érdekében az érintett szakigazgatási szervek együttműködési készségére támaszkodva, folyamatos ás szervezett munkakapcsolatot alakítottunk ki a fővárosi szakigazgatási szervekkel és erre ösztönöztük a kerületi tanácsok érintett szakigazgatási szerveit is. Ennek célja: a kérdések azonos értelmezése és az egységes gyakorlat kialakítása volt. Következménye, hogy gyümölcsöző együttműködés alakult ki, különösen az ellátatlan területen működőt illetve szolgáltatást végző kisiparosok és kiskereskedők adóztatási kérdéseiben /pl. közös körlevél, intézkedés kiadása, együttes értekezletek a kerületi apparátus részére, stb/. A legjelentősebb feladatnak ugyanakkor azt tekintettük, hogy kialakítsuk az I. fokú adóhatóságoknál azt a szemléletet, ami a jövedelemmel arányos adóztatás megvalósításával együtt nagyobb figyelőét fordít - a jogszebályi rendelkezések keretein belül - a szolgáltatást végzők segítésére. Ennek érdekében - még a kedvezményeket kibővitő jogszabályok megjelenése előtt - meghatároztuk azokat a konkrét feladatokat, amelyek végrehajtása a szolgáltatást végző kisiparosoknál, a korábbiaknál kisebb terhelést jelentő adóztatást valósított meg. Erre vonatkozóan a kerületi apparátus részére vélemény-egyeztető fórumot hívtunk össze, intézkedéseket, útmutatásokat, a rsézfeladatokra vonatkozóan tájékoztatókat adtunk ki. Ezzel egyidejűleg szerveztük és formáltuk az apparátus ás az adóközösségek kapcsolatát, együttműködését as adó megállapítások megalapozottságának növelése és a párhuzamos munkák megszüntetése érdekében. A jövedelemadóztatási munka fejlesztése nem volt probléma- mentes. Sok ellentmondást és ellenérzést kellett leküzdeni az apparátusban és a partnerekben is. Ma már a szemlélet egységesnek, az együttműködés szervezettnek, folyamatosnak és az elvekkel összhangban lévőnek mondható. E cél elérését mutatják az 1978. évi adókivetések eredményei. Ezek szerint a kisjövedelműek, akik az adózó létszám 56 %-át jelentik, az adóterhek 8,8 %-át viselik, mig a 100.000 R feletti adóalappal rendelkezők /öasz.adózok 22 %-a/ fizetik az adóterhek 64 %-át. Ez az arány jellemző mér évek óta a fővárosi adóztatásra. A kedvező jogszabályi változások, - melyek egy részét a főosztály kezdeményezte - valamint a Pénzügyi Főosztály által irányított adóztatási gyakorlat eredményeképpen kedvezményes /lineáris/ kulccsal adózik az iparosok 48 %-a, a kereskedők 43 &-a, emellett egyszerű /adóátalányos/ formában adózik 50, illetve 76 %. Az említett rétegek elsősorban a lakossági szükségletek kielégítésével, szolgáltatással, javítással foglalkoznak. I 33 > - 14 -
