1978. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
133
, v portban. Azt hiszem, mindenkit érintő érdeklő kérdés és ha felkészültem volna rá, hogy ezen a napon bevezetésre kerül, hogy dokumentumokat csatolunk Szépvölgyi elvtársnak, én is tudnék egy Népszabadság cikket csatolni, de sajnos, erre nem készültem fel. Örültem azonban, hogy megjelent a cikk, mert kimondotta azt, amit valamennyien tudunk, hogy hol is zajlik az érdemi vita. Nagyon helyesen, a -tapasztalatokkal és az általinak Írásban adott korábban elkészített anyaggal egyezően állapította meg, hogy igen is, a Tanács testületé dönt, természetesen a szakigazgatási szerveknek az egyre alaposabban felkészített tudására támaszkodva. Az érdemi vita valóban a bizottságokban zajlik és megítélésem szerint a 2ol fős tanácsülés nem alkalmas arra, hogy olyan viták legyenek itt, mint amiben viták vannak egy 18-2o tagú bizottságban, amelynek éppen az új tanácstörvény eredményeként nemcsak a hozzáértő tanácstagok, hanem szakértők is tagjai és ahol igen széleskörű vita van. Megítélésünk szerint, ha azt mondjuk, hogy V a tanácsülésélé mindig alternatív javaslat kerül, nem állunk messze a valóságtól, l5-2o alternatívát is megtárgyalunk és kevés az a tanácstag, aki arra valahol már ne mondta volna ki az igent. * Nem azért mondom, hogy lelkiismeretünket megnyugtassuk, azért, hogy saját önbecsülésünket fokozzuk,hogy annak az érzetemnek adjak hangot, amely úgy szokott bennem megfogalmazódni, amikor megkérdezik tőlem, hogy mitől különb egy tanácstag* egy má.q állampolgártól f erre azt szoktam mondani, attól különb, hogy más állam- polgártól annyitkvárunk el, hogy szeresse a fővárost, legyen igényes, legalább a közvetlen környezetével. Megítélésem szerint a tanácstagnak nemcsak szeretni, ésszel, sőt, felelősségei kell szeretni. Ha ez meg van, bizom benne, hogy ez a munka ugyaiilyen . 4 J ► - 57 -
