1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
280
\ ’ biztosította az időben való beterjesztést a VB. elé. Minél ké- • sőbbi időpontot állapítunk meg, annál később volna a VB. által jóváhagyott névjegyzék, annál később tudnának hozzálátni a lakások kiutalásához. Éves folyamatos munkáról van szó, amikor az előzetes terv el van fogadva. ► ' A 22.§• /3/ bekezdése: Az a véleményünk, hogy minimálisan két lakást fel kell ajánlani. Ez a minimális, mert csak ebben az esetben van választási lehetőség. Minden kerületben vannak olyan lakások, amelyek választási lehetőséget adnak. Sőt azt is el kell mondanom, hogy szanálás esetén nem kettőt-hármat, hanem még többet is fe/lajánlanak a kerületi tanácsok éppen azért, hogy a szanálást minél gyorsabban végre lehessen hajtani. De itt a névjegyzéki végrehajtásról van szó. Megítélésünk szerint [ / minimálisén kettőt fel kell ajánlani. / 2 a j /• Mi úgy értelmezzük, hogy ez a minimum és a maximum. /Derültség/. Kettőt ajánlunk fel, de nem kötelező kettőnél többet. Murarikné elvtársnő azt ja/vasolta, hogy hagyjuk ki és úgy indokolta, I V hogy legfeljebb.•• Elnök : Azt javasolta, hogy a "legfeljebb" szót hagyjuk ki, és két lakást ajánljunk fel. dr. Nemes Tibor: Én úgy értelmeztem, ahogy mondtam. M u r a r i k Györgyné: Úgy gondoltam, ahogyan Szépvölgyi elvtárs mondotta, hogy a "legfeljebb" szó törlendő. dr. Nemes Tibor: Én úgy értelmeztem, hogy a kettőt^ is. Egyébként igy egyetértek a felvetéssel. A konkrét javaslathoz más észrevétel nem hangzott el. Ezeket kívántam elmondani. Elnök : Dávid elvtárs tulajdonképpen azzal kezdte, hogy I ü ■ ?f° M ■
