1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

256

tét, Bizik abban, hogy nem fedik fel, vagy abban, hogy a hatóságot kész tények elé állitva, az épület fennmaradását engedélyezik •

Az uj építkezési engedélyezési eljárás bevezetése előtt az engedély nélküli építkezések egyik oka az volt, hogy a hatósági eljárás bonyolult, hosszadalmas és költséges volt. Megítélésünk szerint az uj /engedélyezési eljárás lényeges köny- nyitést biztosit az állampolgárok részére, ennek ellenére/sajnos, még ma is többen épitenek melléképületet is engedély nélkül. Ennek oka részben tájékozatlanság, részben fegyelmezetlenség.

Külterületen az engedély nélküli épitők egy részét a vi«

dékről feláramlók képezik, akik ötéves budapesti lakás, vagy munkaviszony igazolásának hiányában lakótelket nem tudnak vásárolni* így kertljazdasági, mezőgazdasági területen építkeznek, ahol korlátozás nélkül és olcsóbban jutnak földrészlethez. Tapasztaljuk azt is, hogy az olcsóbb mezőgazdasági területet nemcsak vidékiek vásárolják, akik az itteni építkezéssel próbálják lakáshelyzetüket megoldani. Épitési engedélyt csak az övezetnek megfelelő szerszámkamrára kérnak, de azt szükség- lakássá alakitják, vagy úgy építkeznek, hogy egyáltalán nem kérnek engedélyt.

Az engedély nélküli épitkezés minden esetben rendkívül káros, de különösen^a'külterületen végzett, szükséglakások ,4pi- i tése. Felszámolásuk rendkívül nehéz, és költséges.

I

Az elmondottak is mutatják, hogy az engedély nélküli építkezések megelőzése, felszámolása: összetett, nehéz feladat.

?VQ

* ---'ti ' *

I

r - 53 -