1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

244

Nem kétséges, hogy ebben az időpontban, tehát a tervidőszak közepén, 1980. végéig szóló, teljes biztonságú prognózist adni nem lehet, a VB. nem vállalkozhat rá. Ezért jegyezzük meg, hogy az előzetes jelzésekben vannak bizonytalansági tényezők. De hozzátesszük, hogy mivel az áremelkedések becsült nagyságrendje is többé-kevésbé bizonytalan, és az eredetileg 1 milliárdos tartalékot már elhasználtuk: a VB. szükségesnek itéli, hogy további 4oo milliós tartalékot képezzünk. Ez a tartalék, mint mostani előterjesztésünkből kiderül, rend/elkezésre áll és egyetlen uj feladattal sem terhelhető. Az a funkciója, hogy a hátralévő években esetleg bekövetkezendő, ma még nem látható, döntően árváltozásokból származó konkrét többleteket fedezzen. Ha felhasználására nem lesz szük/ség költségemelkedési okokból,

♦

akkor az eredeti célokra kívánjuk forditani, ahonnan átmenetileg elvettük.

Scheich elvtárs jó példákat mondott arra, hogy milyen rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeni a beruházóknak, a terveV

zőkkel és a kivitelezőkkel folytatott munkájuk, azokkal való kapcsolataik során. Nem tudunk vitatkozni azzal, hogy alapvetően más tipusu érdekeltség vezeti azoknak a szerveknek a te- • vékenységét, mint a megbízókét. Nem kétséges, hogy a nyereségtömeg-érdekeltségi rendszer érvényesül náluk, következésképpen a vállalati formában szervezett tervezők és kivitelezők érdeke egyértelműen mindig a magasabb nyereség elérése. Az sem kétséges, hogy a dekoncentrált munka-végzések, az elhúzódó kivitelezések nagyobb költségemelkedéssel járnak a tervezettnél.

Ugyanakkor azonban szeretnénk elmondani azt is, hogy a beruháB ZS Jjf i

^f 1 %& -.. _ __ ^ — - - .

' - 45/b -