1978. április 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
294
\ s ‘ - 23 I S z a n y i József: Tisztelt Tanács! A XII. kerületi Tanács vezetői és fővárosi tanácstagjai általában mindig megvitatják a fővárosi tanácsülés! előterjesztéseket. Egyetértésünket azonban ritkán fejtjük ki, de hallgatásunk mindenesetben V egyetértést jelent. Úgy vagyunk vele, hogy ha nem tudunk valami építő jellegű kritikát mondani, akkor általában inkább nem szólunk hozzá. Az előterjesztés az 1977. évi munka összegezése, amely az eredmények mellett a felmerülő gondokat és problémákat is elénk fa tárja. Az alapvető célkitűzés: a társadalmi viszonyok fejlesztése, a szellemi és a fizikai munka különbségeinek csökkentése, a szocialista életmód feltételeinek biztosítása. E feltételek közül feltétlenül élvonalba kell helyezni a \ környezeti kultúrát, amelynek alapja: az építési feladatok ellátása, vagy ha úgy tetszik: ez maga az építészet. Az 1977. évi előterjesztés azt tükrözi, hogy a városfejleszV H tés, a városépítés volt a legfontosabb feladat. Azt hiszem^nem lehet közömbös számunkra, hogyan épitünk. Kultúránk alapjai és gyökerei is építészetünkben rejlenek. Az építészet a legfonto, sabb tudatformáló eszköz, mert épületekben lakunk, dolgozunk és épületek között, utcákon, vagy tereken közlekedünk. Az építészet elől tehát közömbösen senki sem térhet ki, és társadalmunk minden embere kapcsolatban áll vele. Számomra az előterjesztési anyag is ezt tükrözi, még ha nem is ilyen aspektusból van megvilágítva. Építészetünk nagy gondolkozóéi,1 pl. Mies van dér Rohe, aztna mondja, hogy "Az építészet nem más, mint egy korszak akaiilP^ o.'te iflpÉ i I
