1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

67

I. ADOTTSÁGOK ÉS FELTÉTELEK

1. Természetföldrajzi adottságok

Budapest fejlődéséhez nagymértékben hozzájárultak a kedvező természeti és egyéb környezeti adottságok is. A termelőerők mai fejlettsége - a területi és a nemzetközi munkamegosztás, a távolságok időbeni lerövidülése stb. - a környezeti feltételek egy részének szerepét ugyan módosította, de ezek számos eleme továbbra is befolyásolja a területi munkamegosztás formáit, intenzitását, a gazdaságos fejlesztés lehetőségeit.

Budapest különböző tájegységek találkozásánál, az ország középpontjában, a fő közlekedési vonalak csomópontjában, a fővárost nyolc országgal és a tengerekkel is összekötő vizi út, a Duna mentén fejlődött a Közép-Dunamedence legnagyobb városává.

A változatos domborzat tagolja a városszerkezetet és a telepítést is befolyásolja. A pesti oldalon kb. 100-150, a budain 450-500 m tengerszint feletti magasságig emelkedők a térszintek. A pesti városrészek átlagos szintmagasságát a X., XVI. és XVII. kerület egyes részei meghaladják. (Sashalom 156, Rákosliget 178, Rákoskert 245 m.)

A város éghajlata kiegyenlített. A hőmérséklet kőzépértéke II °C; a csapadék 600 mm, a pesti részen 550 - a budain 650 mm körüli. A napsütéses órák száma megközelíti a 2 ezret. Az uralkodó északnyugati szélirány alkalmas a város átszellőzésére, a levegő szennyezettsége - ennek ellenére - főként a belső 4m kerületekben esetenként közel áll a kritikus értékhez.

A főváros előnyös hidrográfiai adottságait egyre kedvezőtlenebbül befolyásolja a Duna elszennyezö- dőttsége.

2. Terület - beépítettség - városszerkezet - városkép (1971-1980)

^ ' Budapest területének parti részek szerinti területi megoszlása a következő:

Terület km} Megoszlás %-ban---------------------------------------------Pest (Duna bal part) 351,32 66

, Buda (Duna jobb part) 173,83 34

Budapest összesen 525,15 íőff

Budapest területéből 353,75 km1 (67,4%) a belterület, aminek Vr» * város pesti és */s része a budai oldalra jut. A ténylegesen beépített, illetve beépítésre kijelölt terület 193 kmJ, az összes terület 37, a belterület: 54,5%-a.

A sűrűn beépült, jórészt túlzsúfolt városmagot vegyes (ipari-, lakó^) területekből álló, lazán beépült gyűrű veszi körül.

A külterjesen beépült városnegyedek nagy kiterjedése nehezíti a főváros közművesítését és a perem települések gyorsabb ütemű városiasodását. Ugyanakkor a belső városmag mintegy 36 km1 területén

lp t'v jB ——----M

m j