1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
75
| r íTTT^H Az élveszületcttek között 1970-hez mérten 1975-ben - bár számszerűen növekedett - arányában 1 %-kal 1 csökkent az első és kedvezően 9%-kal 39,6%-ra emelkedett a másod, 8,3%-ra (2,7%-kal) pedig a harmadszülött gyermekek aránya. A csecsemőhalandóság viszont még nem mérséklődött számottevően és magasabb az országosnál. A művi terhesség-megszakítások száma viszont 1972-1975 között 45%-kal csökkent. A népesedéspolitikai célokkal egyezően általánosabb lesz Budapesten is a két- háromgyermekes családnagyság. Ezt lakásépítési és elosztási terveink messzemenően figyelembe veszik. A Fővárosi Tanács reálisan számolt az élveszületcsck számának a tervciklus második felétől jelentős növekedésével. Elsősorban azzal, hogy az 1950-es évek nagy létszámú korosztályaiból mind többen alapítanak családot. Ezért - a vállalati és társadalmi támogatásokat is hatékonyan felhasználva - 1971-1975 között a Fővárosi Tanácsa tervezettet meghaladó mértékben növelte a gyermekintézményeinek kapacitását. E fejlesztések méreteire jellemző, hogy a IV. ötéves tervidőszakban közel kétszer annyi tanácsi bölcsődei férőhely létesült, mint amennyi a tanácsok létrehozását követően az egész tanácsi állomány volt. Négyszer annyi férőhellyel növeltük a tanácsi és üzemi óvodáink befogadóképességét az utóbbi öt évben, mint a III. ötéves tervidőszakban. A gyermekgondozási segély elhelyezési igényeket mérséklő hatása ellenére fejlesztéseinkkel a jelentkező bölcsődei felvételi szükségletekkel, igy sem tudtunk a kívánt mértékben a város egyes területein lépést tartani. A szülészeti ellátás iránti igényeket azonban - amit a Budapesten szülő vidéki anyák száma is növelt - új osztályok építésével és átszervezésekkel sikerült kielégítenünk. A Fővárosi Tanácsnak a nagycsaládosok lakáshoz juttatására hozott határozata is összhangban áll a*népesedéspolitikai célkitűzésekkel. ^ Az élveszületés budapesti arányszámai azonban az utóbbi két évben is jóval az országos átlag alatt maradtak. Az élveszületések számaránya - a lakosság korstruktúrájától függően - kerületenként is eltérő. Az V.-VIII. kerületekben az átlag alatti, a külső kerületekben pedig jóval magasabb. Az elhalálozásoknál viszont e tendencia fordított. I | . 8. A lakosság korösszetétele A lakosság korstruktúrája továbbra is elöregedő, amihez a csökkenő bevándorlás is hozzájárul. Kedvezőtlen, hogy a munkaképes korba lépők száma 1969 óta - 1971-1975 között 35 ezerrel - kevesebb a nyugdíjkorhatárt 1975 végéig elérteknél. ^ A lakosság korstruktúrája a IV. ötéves tervidőszakban következőképpen változott: ■ 9hí 14 ^ m • -i
