1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
70
a XXI kerületben Csepel Központjában a IV. ötéves tervidőszakban áruház létesült és három ABC-áruház is csatlakozott a kerületi központ megépült létesítményeihez, az V ötéves tervben az áruház bővítésre kerül. A pesti belső kerületek közül a VI., VII., VIII., IX. kerületek központjai külön nem alakultak ki, mert Budapest főközpontjának vonzáskörzetéhez tartoznak. A Belváros rekonstrukciója folytatódik. A közúti létesítmények (aluljárók) mellett gyorsabb ütemü lesz az új üzletközpont kialakítása a Váci utca és Petőfi S. u. menti részeken. E területek jórészt megépült létesítményei közül a legfontosabbak: a HUNGAROC'OOP-székház, a Vörösmarty téri irodaház, a Rooscvelt téri irodaház, a Belvárosi Posta. Tervezzük: a szállodasor és a MALÉV-székház (Air Terminál) kiépítését, a Marx téri hidat és iroda-üzletházat, a tér forgalmi rendezését, a VIII. kér. SZTK-rendelőt. A belső városrészek fellazításában, rehabilitációjában a Józsefvárost kivéve az V. ötéves tervidőszakban nem lesz jelentősebb előrehaladás, bár egyes kerületek (pl. a belső Erzsébetváros, a középső Ferencváros) állapota gyorsabb ütemet indokolna. A belső és külső kerületek települési színvonalbeli különbségei tovább mérséklődnek. A régi és az új közötti ellentét főként a lakásellátottságban - viszont helyenként élesebbé válik. A nagy városiasodásban lényeges az előrehaladás az újpesti, kispesti elavult városrészek felszámolásával, ahol új lakónegyedekhez korszerű közművi és közintézményi hálózat csatlakozik. Az új lakónegyedek által nem érintett - főként a falusias, vagy kisvárosias beépitettségü területeken viszont az urbanizációs szint 1980-ig számottevően nem változik. q, Budapest és közvetlen környéke kapcsolatát elsősorban a helyi közlekedés továbbfejlesztése, sűrítése és gyorsítása javítja. Városképileg legjelentősebb a budai hegyvidék jellegének megváltozása és a régi Budapestet körbevevő beépítetlen területek intenzív lakótelepi beépítése. A budai hegyvidék városképének alakulását - amely építészetileg vitatott - lényegében a nagy mennyiségben épült eléggé sematikus külső megjelenésű társasházak és az üres területek fokozatos beépítése okozták. 3. A kerületek területe, beépítettsége és népessége A kerületek beépítettsége és népességszáma között - bár a különbségek a lakastelepités folytán a IV. ötéves tervidőszakban a korábbinál jobban mérséklődtek még jelentősek az eltérések.' A mai problémák - köztük a kedvezőtlen lakásállomány, a külső városrészek nem kielégítő színvonalú , intézményi, közmüvi ellátottsága - mindmáig a múlt súlyos hagyatékából adódóak. Ezek fokozatos felszámolása során eddig a IV. ötéves tervidőszak hozta a legdinamikusabb előrehaladást, a negyedszázaddal ezelőtt fővárosi rangra emelt 23 település fejlődésének meggyorsulásával. A belső korábban nagyvárosiasabb szintet elért - kerületek beépítettsége, népsűrűsége és forgalma azonban még általában jóval nagyobb, mint a jórészt családiházasan, lazábban lakónegyedekkel beépült és igy alacsonyabb népsűrűségű peremkerületeké. (Csupán a 2,6 km: területű V. kerület nappali népessége átmenő forgalma 300 ezer fő körülire tehető, ami hatszorosa az ott lakók és kb háromszorosa a munkahelyek számának.) _ 'a XVII. és XVIII. kerületek tetulele módosult jelentősebben. (A XVII. 7,57 km -rel csökkent, a XVIII. 7.56kmJ-rel nőtt I A/ 1970 eleién a kerületek területére vonatkozó kiigazító felmérések alapián ■ 78 j ' J 1 ____________
