1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
285
r i- 6 2./ Az intézmények egy másik, az előbbitől nehezen elhatárolható csoportjánál olyan intézményekről, vagy intézkedésekről van szó, ahol a cél eleve az. hogy a családi magatartásokat valamilyen szükséges változásra ösztönözzék. Ezeknek a családpolitika fogalomkörébe történő utalása teljesen nyilvánvaló, hiszen alanya a család. Maga az intézmény pedig kimondottan a politikailag megfogalmazott célok és döntések realizálását szolgálja. Az előbbi két csoport nehezen határolható el egymástól, már csak azért sem, mert ugyanaz az intézmény körülményektől, a konkrét megoldási módoktól függően kerülhet egyik, vagy másik csoportba, vagy éppen egyidejűleg mindkettőbe is tartozhat. Ilyen pl. a lakáselosztás, vagy a gyermekintézmények rendszere. Amig egyszerűen az a törekvés, hogy "minden család, amelyik ezt igényli, önálló iu lakáshoz jutha33on", - ahogyan a XI, kongresszus megfogalmazta, addig az első csoportba sorolható az ennek megfelelő lakásépítési és lakáselosztási rendszer. Amint a gyermekek számától is függ már az elosztás, akkor már a második csoportba tartozik, mert nyilvánvaló célja a három gyermekes családmodell gyakoriságának ösztönzése. * 3*/ Az első két csoport elhatárolásának tulajdonképpen nincs mindig jelentősége. Annál fontosabb viszont az, hogy elkülönüljön ettől az a harmadik csoport, amelynek nem alapfeladata. hogy a család védelmét szolgálja, vagy a csalá► di magatartást befolyásolja, hanem az egyébként ma is családi feladatokat jelentő tevékenység átvállalása,mivel erre valamilyen ok miatt a család nem alkalmas. Ebben a harmadik csoportban olyan intézményi megoldásokról van szó, ahol vagy nincsen család, vagy van, de adott feladatát nem tudja ellátni még akkor sem, ha ahhoz társadalmi-intézményi segítséget kap. Ilyen például a gyermekek állami gondozásba vétele, az időskorúak Bzociális IM ■ '<& I lii \.
