1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

285

r i- 6 ­2./ Az intézmények egy másik, az előbbitől nehezen elhatárol­ható csoportjánál olyan intézményekről, vagy intézkedések­ről van szó, ahol a cél eleve az. hogy a családi magatar­tásokat valamilyen szükséges változásra ösztönözzék. Ezek­nek a családpolitika fogalomkörébe történő utalása telje­sen nyilvánvaló, hiszen alanya a család. Maga az intéz­mény pedig kimondottan a politikailag megfogalmazott cé­lok és döntések realizálását szolgálja. Az előbbi két csoport nehezen határolható el egymástól, már csak azért sem, mert ugyanaz az intézmény körülmé­nyektől, a konkrét megoldási módoktól függően kerülhet egyik, vagy másik csoportba, vagy éppen egyidejűleg mind­kettőbe is tartozhat. Ilyen pl. a lakáselosztás, vagy a gyermekintézmények rendszere. Amig egyszerűen az a törek­vés, hogy "minden család, amelyik ezt igényli, önálló iu lakáshoz jutha33on", - ahogyan a XI, kongresszus megfo­galmazta, addig az első csoportba sorolható az ennek megfelelő lakásépítési és lakáselosztási rendszer. Amint a gyermekek számától is függ már az elosztás, akkor már a második csoportba tartozik, mert nyilvánvaló célja a három gyermekes családmodell gyakoriságának ösztönzése. * 3*/ Az első két csoport elhatárolásának tulajdonképpen nincs mindig jelentősége. Annál fontosabb viszont az, hogy el­különüljön ettől az a harmadik csoport, amelynek nem alap­feladata. hogy a család védelmét szolgálja, vagy a csalá­► di magatartást befolyásolja, hanem az egyébként ma is családi feladatokat jelentő tevékenység átvállalása,mi­vel erre valamilyen ok miatt a család nem alkalmas. Eb­ben a harmadik csoportban olyan intézményi megoldásokról van szó, ahol vagy nincsen család, vagy van, de adott feladatát nem tudja ellátni még akkor sem, ha ahhoz tár­sadalmi-intézményi segítséget kap. Ilyen például a gyer­mekek állami gondozásba vétele, az időskorúak Bzociális IM ■ '<& I lii \.

Next

/
Oldalképek
Tartalom