1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
159
T ' n IX. ÖSSZEFOGLALÓ ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Az emberközpontú városfejlesztés előző fejezetekben bemutatott folyamatában a jelenlegi évtized hozza a lakosság számára az eddigi legjelentősebb fejlődést. Az 1971 80 közötti években kétszerannyi lakás létesül, mint a megelőző 20 évben, s ezek jobban megfelelnek korunk igényének A korszerű bevásárló központok, a szolgáltatóházak, a modern gyermekintézmények és egészségügyi létesítmények. a kiépülő közművelődési és sportobjektumok, a magasabb színvonalú közlekedés s az egyéb kommunális szolgáltatások mind kiterjedtebb területen való folyamatos biztosítása jelzi, hogy Budapest fejlődése céltudatosan halad a kedvező életkörülményeket egyre jobban megteremtő szocialista világváros kialakulásának útján. Az életkörülmények megítélésénél azt is tekintetbe kell venni, hogy Budapest társadalmi struktúrája eltérő az országostól. Mivel Budapesten a népesség közel 60%-át a munkásosztályhoz tartozók (a fizikai dolgozók és az országost meghaladó arányban a termelést közvetlenül irányítók és családtagjaik), 37%-át pedig az értelmiségi és egyéb szellemi rétegek alkotják, a lakosság nagyvárosi életmódja, fogyasztási szokásai és kereseti, jövedelmi viszonyai és eltérőek az ország más településein élőkétől. A fővárosban a nők gazdasági aktivitása is nagyobb (43",szemben az országosan 36%-kal). A háztartások átlagos nagysága kisebb mint országosan, mert alacsonyabb a gyermekszám és viszonylag sok az egyedülálló. V. ötéves tervünk a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez vezető út első szakasza. Olyan korszak nyitánya, molyben az alapvető létszükségleteken túl társadalmi méretekben gyorsabban kívánunk előrehaladni az öröklött és egyes területrészeken még meglévő elmaradottságok leküzdésében, az új és a régi. a modern és a korszerűtlen között feszülő ellentétek feloldásában. Gazdasági és területfej- iu lesztési feladataink megvalósítása ennek érdekében történik. Nem hagyható azonban figyelmen kivül. hogy a budapestiek fogyasztási igényei és szükségletei általában magasabbak, mint az országos átlag I Igyanakkor a vidéken nagymértékben kihasználható lehetőségek (pl. a háztáji gazdaság, a sertés és baromfitartás stb ) a fővárosban sokkal korlátozottabbak. Az életszínvonal javulását jelzi, hogy az utóbbi években a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságának szintje tovább nőtt. Az ezirányú kereslet a korszerűbb és értékesebb cikkek iránt is jelentősebb. A lakosok várhatóan a következő időszakban is különösen a lakással és egyéb magasabb szintű fogyasztással kapcsolatos termékek szélesebb körű választékát igénylik. A népesedés-, a család-, a nő- és az ifjúságpolitikai határozatokból adódó feladatok megoldása a fővárosban 1976 1980 között is elsőrendűen fontos. Ezért fordít különös gondot Budapest Főváros Tanácsa a fejlesztési- és területi tervének kidolgozásakor a lakásépítkezéseknek, a gyermekintézményeknek. a különböző szolgáltatási és egyéb ellátó hálózatoknak a szükségletekkel összhangban történt területi kialakítására és ügyel fokozottan ezek megvalósítási ütemének biztosítására, betartására. Az elért és tervezett magasabb életszínvonal megnöveli nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi, a választéki igényeket is. Fzért a korszerűségi jellemzőket: a városszerkezetben, a beruházásokban, a társadalmi-gazdasági struktúrában, a fogyasztásban, az életmódban fokozatosan kívánjuk érvényre juttatni. Bár jócskán maradnak megoldásra váró problémáink 1980 után is, a bekövetkező öt évben a nagyvárosi élet kedvezőbb feltételeit mindenekelőtt a lakó- és munkakörülményeket segítjük kibontakoztatni, megteremteni. Ahhoz, hogy e/ckct a célokat megvalósítsuk a területi tervben feltárt összefüggések alapján - a rendelkezésre álló valamennyi erőforrás: a műszaki, anyagi, munkaerő-kapacitás térben-időben koordinált, hatékony, racionális felhasználása szükséges. 98 H Hj
