1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
139
r i A tervidőszakban a Vár-negyedben létesülő Hilton és a margitszigeti Thermál szállókkal együtt a 1 szállodai kapacitás 2300 férőhellyel bővül. Ugyanakkor több szálloda rekonstrukciója átmenetileg csökkenti a szálláshelyi kapacitást. Várhatóan megépül a Déli pályaudvar és az új sportcsarnok mellett tervezett szálloda is. További kb. 1300^’1400 férőhelynek megfelelő szállodák megépítését is tervezik a Duna-partra, és a BAH csomópont közelébe. Tovább kívánjuk bővíteni a fizetővendég-szolgálat és a kisegítő szálláshelyek kapacitását. A főváros közigazgatási határán kivül pedig a bevezető utak (M7. Ml-es) mellett további mintegy 3000 férőhelyes camping létesítését és a hárshegyi camping 6 800 férőhelyes bővítését helyezték kilátásba. A vendéglátóipar idegenforgalmat is szolgáló ésszerű fejlesztése, a városi tömegközlekedési feltételek javulása, az utazási irodák hálózatainak továbbfejlesztése a külső kerületekben is elősegíti Budapest fogadóképességének bővülését (53. sz. táblázat). Nem történt kellő előrehaladás a gyógy idegenforgalom fellendítéséhez szükséges gyógyszállók létesítésében sem. jóllehet az 1969-ben hozott kormányhatározat előírta a gyógyidcgenforgalom lépcsőzetes fejlesztését. Budapest természeti adottságai és egyes területrészei (a Gellérthegy, Naphegy és Tabán, a Margitsziget, a Városliget és környéke) különösen alkalmasak gyógyfürdő szállók létesítésére és egyes területeken új gyógyfürdők kialakítására is. A tervidőszakban a Pascal-fürdő létesítésével összhangban indokolt a későbbiekben megépülő, ezzel összefüggő gyógyszálló kombinát terveinek kialakítása is. c) Helyiipari szolgáltatások A lakossági szolgáltató ipar a fővaros iparának fontos része. Az erre fordított kiadások összegének aránya az összfogyasztáson belül lényegében változatlan. A viszonylagos elmaradás elsősorban a szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek korlátozottságával magyarázható, de szerepet játszanak a kialakult fogyasztói szokások, s egyes szolgáltatásfajták árszínvonala is. A szolgáltatások fejlesztésére 1969-ben hozott kormányhatározat fokozatosan Budapesten is megvalósul. Ennek eredményei az V. ötéves tervidőszakban jelentkeznek erőteljesebben. Az V. ötéves terv a lakossági ipari szolgáltatások értékének 27-32%-os fejlesztését, illetve az egy lakosra jutó teljesítményérték 24-29%-os növelését irányozta elő. Súlyponti feladat, hogy a kevésbé ellátott területeken is kialakuljon a szolgáltatás megfelelő hálózata. Ezen belül elsődlegesen a lakossági igényeket szolgáló építőipari, valamint a textiltisztitási tevékenység teljesítményét szükséges fokozni. Az építőipari szolgáltatásnál a célkitűzés 29-32°„-os volumennövelés, főként korszerűbb szervezeti v és ellátási formák kialakításával. A textiltisztító tevékenység 52-69%-os fejlesztése, a mosodai kapacitás kihasználásának növelése, a munkaerőhelyzet javítása a tervidőszak fontos feladata. Két nagyobb mosoda megépítése mellett elkezdődik a kisüzemek telepítése és tovább folytatódik a korszerű textiltisztító szalonok hálózatának kialakítása. Az elektromos háztartási gépek és hiradástechnikai készülékek javítóhálózatának fejlesztésére előirá- } nyozott volumennövekedése 36 41%. A javítások hatékonyságának fokozása érdekében központi szervizüzem létesül. Fő feladat a ruházati tevékenységen belül a korszerű technológiával működő cipő gyorsjavító hálózat létrehozása, a személyi szolgáltatásoknál pedig a színes fényképezéssel kapcsolatos feldolgozó kapacitás növelése. é Hatékonyan javítjuk a lakosság sütőipari ellátását. A IV. ötéves tervidőszakban megkezdődött a korszerűtlen kisüzemek felszámolása. Középüzemek létesültek és megindult a nagyobb üzemek rekonstrukciója is. A korszerű gépi technológia és az új fejlesztések a termelőkapacitás mintegy 20%-át modernizálták cs ezzel javult a termékek minősége is. 78 wm |^h l M £-----------------—-—-----------------------------------------------------* —
