1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
130
II" n AZ ÁLLAMI IPAR VÍZFELHASZNÁLÁSA (1974 ÉVBEN) Vízfelhasználás ‘ 1000 m' megoszlása Nehézipar 98.438 55.8 Könnyűipar 53,657 30,4 Élelmiszeripar 21,255 12,1 Egyéb ipar 2,945 1,7 ’ Állami ipar összesen 176.295 100,0 Szenny vízelvezetés A főváros közegészségügyét és a Duna vizének javítását egyaránt szolgálja a csatornahálózat és a szennyviztisztitó kapacitás bővítése. Elkészül a IV. ötéves tervidőszakban megkezdett Délpesti szennyviztisztitó telep bővítése, melynek tisztítókapacitása több mint kétszeresére (72 ezer m'/napra) emelkedik. A biológiai szennyviztisztitó kapacitás a keletkező szennyvíz mennyiségének csak töredéke, ezért megkezdődik az Északpesti 140 ezer m' kapacitású szennyviztisztitó-telep létesítése. A tervidőszak végéig a mechanikai tisztitó fokozat készül el, a biológiai fokozat és iszapkezelés befejezése a VI. ötéves tervidőszakra tolódik át. Több főgyűjtő építését (így a budai, a Róbert K. krt.-i, a csepeli, az újpesti és a kispesti főgyűjtőket) is megkezdik. A főváros lakásállományának mintegy 79%-a lesz az időszak végére közcsatornázott. Az 1976. I. l-i 50“ „ alatti dlátottságú kerületek tekintetében a várható fejlődés a következő: ^ * ' W Ellátottság 1976. 1.1. 1981 I. I. 50 40% XV. XVIII., XX., XXII. 40 30% XX.. XXL, XXII. XVI. 30 20% XVIII. 20 10% XVI. XVII. 10% alatt XVII. A csatornázás jelentős mértékű fejlődése ellenére a „vízcsatorna olló” nem záródik lényegesen. Ennek I v oka a beruházási költségekben is kereshető, ugyanis amíg I km vízhálózat átlagosan 1,5-2 millió forint, addig I km csatornahálózat költsége 20-30 millió forint. Árvízvédelem és partvédőmű fenntartás I A fővárosi Duna-szakaszt és a Margitszigetet összesen 83,5 km árvízvédelmi fővédvonal szegélyezi. Ebből összesen 56 km a partvédőmű. 27,5 km pedig gát jellegű védvonal. Ez utóbbinál a mögöttes ^ területek a legnagyobb árvizszintnél mélyebben helyezkednek el. Ezért a gát esetleges árvíz időszaki szakadásakor a védett öblözet elöntésre kerülhet. A főváros területén mintegy 30 km-’-nyi a mentes árterület. Jelentős részükön beépített lakóterületek vagy ipari területek helyezkednek el. Az így védett javak összértéke 10 milliárd forintra tehető. A mélyterületek mentő müvei - főleg a korábbi peremvárosok és községek, Békásmegyer. Csillaghegy. Albertfalva, Nagytétény és Csepel területén - kis műszaki értékkel épültek meg. Ezért e területek ármcntcsitésének fejlesztése fokozatosan a lakó- és iparterületek telepítésével összefüggő alapközművé- sitési feladattá vált. Legsürgősebb a békásmegyeri és csillaghegyi, valamint a római-parti árvízvédelmi mü létesítése. A végső kiépitettségében 4,8 km hosszú védmű az Aranyhegyi pataktól északra fekvő észak budai területek számára biztosítja az ármentcsitést. /' 69
