1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

127

I __________ 1

[

í

! A lakásonkénti átlagos laksürüség a belső városrészekben, a pesti peremkerületekben és a XXII.

kerületben mérséklődik leginkább. Kedvezőbbé válik a lakáshelyzet a IV., VIII., X., XVI., XVII.,

XVIII., XXI. kerületben. A lakásállomány minőségét legjobban a szobaszám szerinti megoszlás jellemzi.

Az 1974. évi adatok szerint a lakásállomány szobaszám szerinti összetétele: _

I szobás 2 szobás 3 szobás

Kerü|e, vagy nagyobb Összesen

r lakásszám

az összes lakás %-ában

———

Belső pesti tömör beépítésű kerületek 47.4 34.8 17.8 672271

Pesti városmagot övező kerületek 46,5 40.2 13,3 128255

Pesti peremkerületek 50.3 39,0 10.7 205564

Budai kerületek 34.7 39.6 25,7 176270

1974. összesen: 442 38.4_ Í6j 672371

_________________

I Lakásnagyságban a következő változás várható:

I s/obás 2 szobás 3 szobás

vagy nagyobb összescn

lakások száma és aránva ("„)

^ V’ w !____________________

1

976.1.1. 301699 278825 121778 702303

43.0% 39.7% 17.3% 100.0%

1981. I. I. 286049 338669 146028 770446

37.1% 43.9% 19,0% 100.0%

A változások az új lakótelepek építésével főleg a pesti városmagot övező és a pesti peremkerületeket i érintik. Itt a szanálási arányok is magasak. A szanálásra kerülő lakásállományban 70% körüli az

egyszobás lakások aránya. így az építés és szanálás egyaránt javítja a lakásállományt. Nem javul kielégítően a lakásállomány a belső tömör beépítésű kerületekben. Az itteni lakosság lakásigényeit a külső kerületekben épülő lakásokkal elégítjük ki. A lakásállomány összetételének javulása hozzájárul a minőségi jellegű lakáshiány enyhítéséhez is.

A lakásállomány nagyság (szobaszám) szerinti összetétele 1980-ig még nem felel meg a lakosság családnagyság szerinti összetételének. Számottevő marad a kislakások többlete és a nagyobbak hiánya.

^ Az állami lakásépítés tervezett 53.0 nv-es átlagos alapterülete alig több a IV. ötéves tervidőszakban

megvalósult átlagos lakásnagyságnál. így kevés a lehetősége a nagy lakások kialakításának.

Az egy szobára jutó lakosok száma, amely a lakáshelyzet minőségi vonatkozásainak egyik jellemzője.

1970-ben 1,81 fő volt. Ez 1974-rc 1,68 főre csökkent. A belső városrészek ezt az átlagot mutatják, ennél csak az V. kerület átlaga jobb, ahol 1,46 személy jut egy szobára.

A pesti városmagot határoló kerületekben eltérő a helyzet. Kőbányán és a XIII. kerület angyalföldi részén a legkedvezőtlenebbek a viszonyok. A pesti peremkerületekben a szobánkénti laksürüség I;9-2,0 I fő körüli, tehát a városi átlagnál sokkal magasabb. A budai kerületekben viszont ennél jóval kisebb.

1.5 l,<6 a szobánkénti laksürüség.

i ív ✓

19