1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
101
.r n III. BUDAPEST TERÜLETI FEJLESZTÉSE AZ V. ÖTÉVES TERVBEN A tervidőszakban a területfejlesztés alapvető célja továbbra is a területi erőforrásoknak a népgazdaság igényeivel és anyagi lehetőségeivel összehangolt fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése, az életkörülmények fővároson belüli eltéréseinek közelítése. A terv a dinamikus előrehaladás érdekében a mennyiségi mellett a minőségi célokat helyezi előtérbe. A fejlesztés fő vonalát Budapesten is a népgazdaság V. ötéves terve határozza meg, amely szerint: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Fnnck érdekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, jobban ki kell használni az álló-és forgóalapokat, s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival.” 1. A népesség számának és összetételének alakulása Budapest lakónépessége az V. ötéves tervidőszakban megközelitően 40 ezer fővel - 1,9%-kal - növekedik és 1980 végére 2110 ezres szintet ér cl. Az állandó népesség1 is meghaladja a 2 milliót, a nappali népesség pedig 2.4 millió körül alakul. A népesség gyarapodásában 10- 12%-ra nő a természetes szaporulat részesedése. A vándorlási nyereség viszont 30%-kal visszaesik. A két tényező együttes hatása ellenére az éves átlagban közel 8 ezres népességgyarapodás kisebb lesz az 1971 1975 évekénél. Budapest igv is megtartja országon belüli 19,5%-os népesedési arányát. A városi népességből való részesedése viszont 36%-ra mérséklődik. Az V. ötéves tervidőszakra tervezett csökkenő ütemű budapesti népességnövekedés reálisan számol a helyi é- az országos demográfiai adottságokkal: A munkaerőforrások országosan is igen csekély - az aktív keresők számának kb. 60 ezres - bővülésével; egyben a foglalkoztatás szerkezetének népgaz- daságilag indokolt, a hatékonyabb termelést biztosító módosításával. Mindez a területi mobilitás v további csökkenését valószinűsiti. Ezért népesedési számításainknál a budapesti bevándorlás IV. ötéves tervidőszakban éves átlagban 10 ezer fős többletével szemben 1976- 1980 között évente átlagosan csak 7 ezer fős bevándorlási többletet vehettünk reálisan figyelembe. Ez az V. ötéves tervidőszakban 35 ezres budapesti bevándorlási szaporulat azonban a munkaerőforrás és igény egyensúlyát nem biztosítja. A népességgyarapodás másik tényezője: a természetes szaporulat a következő öt év során is viszonylag , kedvezően alakul. A tervidőszak végéig az 1975-re elért magas élve születési szinthez közel álló élve születési szaporulatot feltételezünk. Ez összhangban áll az aktív népesedéspolitikai célokkal. A tartósan magas élve születési arányok fenntartását valószinűsiti, hogy az 1950-es évek nagy létszámú korosztályaiból a következő években az eddiginél többen kötnek házasságot, alapítanak családot. Általánosabbá válik a 2-3 gyermekes családtípus, s igy továbbra is kedvezően alakul a szülési sorrend. (Az újszülöttek közül jelentős marad a 2. és 3. szülöttek aránya.) A fiatal női korosztályokba tartozók száma azonban a következő években Budapesten fokozatosan, a legtermékenyebb 18-24 éveseké pedig jelentősen visszaesik. Az 1976. év első felének születésszáma kissé elmaradt az egy évvel korábbitól. 1 A/ ideiglenesen bejelentetlek nélküli lakosság 40 10* Wm i M m 1 £ * * ____________
