1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
824
\ nem teszik lehetővé valamennyi ismert lakossági igény hiánytalan kielégítését. Ezért a szükségleteket és e terv tt fejlesztéseket rangsorolni kellett, A fejlesztési alap pénzeszközeiből megvalósíthaté célkitűzéseket, a konkrét beruházásokat, a pénzeszközök felhasználásának részletes tartalmát az V. ötéves fejlesztési tervjavaslat tartamazza, 1,/ *». fejlesztési alap bevételei a tanácsi bevételek köre az V. ötéves tervidőszakban lényegében nem változott, az egyes bevételi források arányaiban azonban bizonyos módosulások következtek be, a jelenlegi szabályozás alapján legnagyobb az arányeltolódás a vállalatok és szövetkezetek városi hozzájárulás befizetéseinél, mert az eddigi 1/6 rész helyett forrós fele képezi a fejlesztési alap bevételét. Az V# ötéves tervidőszakra a fejlesztési alap forrásaiként szabályozott bevételek összege fővárosi szinten 59,817,4 millió Ft, mely magában foglalja a lakásépítéssel kapcsolatos saját bevételek évenként tervezhető együttes összegét is. A szabályozott bevételek tervezett összege a IV, ötéves tervidőszak tényleges bevételének több, mint kétszerese, A bevételekből 58,652,8 millió Ft a Fővárosi Tanács, 1,164,6 millió Ft pedig a kerületi tanácsok előirányzata, Aa egyes bevételi források előirányzatai a IV, ötéves terv bevételeinek várhaté teljesítésére készített elemzések,valamint az V, ötéves terv naturális fejlesztési koncepciói alapján alakultak ki, A bevételek részletes adatait az I,, II, és III, sz, mellékletek tartalmazzák, A fejlesztési alap sa.lát forrásainál a növekedés 23,9 %• A lakosság községfejlesztési hozzájárulása, a telekadó,valamint az ut- és közműfejlesztési hozzájárulás döntően a kerületi tanácsok tervszámain alapul és 17,3 %-os növekedést jelent, A hozzájárulások egyedi összegszerűségében változást nem terveztünk, az emelkedés az egyéni lakásépitkezések és a hétvégi házak szamának növekedésével függ össze. Ifi — ■ ------------------------ 3 -
