1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

70

■

csak az építőipar, valamint a személyi és lakdaszolgáltat ás ágazatban nem haladta mer. Ezekben az ágazatokban az átlagnál magasabb készlet növekedést a teljesítmények növekedése szükségessé tette. Legkedvezőtlenebb a , helyzet a jelentős dotációval mUködő és nyereség érdekeltség szempontjából legkevésbé ösztönző területeken, így a szállítás, valamint a moző- és vizrazdálkodás ágazatban, ahol a készletállomány öt év alatt közöl a kétszeresére emelkedett és az emelkedésnek csak, mintegy fele indokolható a teljesítmények növekedésével.

A keroskedelem ágazatban a készletek közel a forgalom- mai azonos mértékben nőttek, mig az ipar ágazatban a tanácsi átlaghoz közeli arányokon belUl az élelmiszeriparban volt a termelés növekedés ütemét legjobban meghaladó készlet növekedés.

A vállalati készlet gazdálkodás mutatóinál: immár több tervidőszakra kiterjedő fokozatos romlása több tényezőre vezethető vissza.- az árváltozások készletérték növelő hatásán felül készlet felhalmozási tendenciái: is jelentkeztek. amit fokoztak a tervidőszak utolsó két évében bekövetkezett anyag c»3 energia problémák,- az anyagellátásban rendszeresen jelentkező nehéz- ségek és a hiánycikkek a vállalatokat szükségcsi nél nar-yobb beszerzésekre késztették,- a vállalatok zöménél nincs meglelolően ösztönző, korszerű kószlotgasdálkodási rendszer kialakítva.- az e3z2cözlokötési járulék - mivel az árban áthárítható - nem orientál megfelelő súllyal a takarékos készletgazdálkodásra.

I

' % o

\

f

[ - 63 -