1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

273

~ ' _______________- 53 a létszámhiány csak kismértékben mérséklődik. Ágazaton belül a munkaerőhiány két területen: a fővárosi kórházakban és bölcsődékben jelentősebb /a szakképzettséget igénylő, illetve a kisegítő munkakörökben/. A különböző egészség- ügyi szakiskolákban évente 1 500 - 1 600 főt képeznek /de alapvető feladat az elvándorlás csökkentése/.

A hiányzó létszám mintegy 1/3-ad része pótolható - az előzetes számítások szerint - gimnáziumot végzettek átképzésével. Tanulmányi ösztöndíjak biztosítása szükséges, hogy a pótlás üteme, a maradási arány javuljon. További intézkedések lennének szükségesek,mind a nővérszállások férőhely-számának bővitése, mind a folyamatos munkarendben foglalkoztatottak célszerűbb müszakrendjenek kialakitásá- val kapcsolatban /szombat-vasárnapi pótlék, az ügyeletek külön elszámolási rendjének szabályozása/.

A bölcsődéknél ma a munkaerő-feszültség a szakképzett gondozónőknél és a kisegítő állományban tapasztalható. E v problémák mérséklődésére számítunk az 1976. január 1-ével

történt központi bérpolitikai intézkedések eredményeként.

A kulturális ágazat munkaerőigénye a népesedéspolitikai intézkedésekből következően elsősorban az elsőfokú oktatási intézményekben, óvodákban és általános iskolákban növekedni fog. Ennek eredményeként a csoportok növekedésével kell számolni és a képesités nélküli pedagógusok igénybevételének átmeneti fokozódásával. A munkaerő-gazdálkodás uj rendjét úgy szervezik, hogy a jelenlegi és a felvételre kerülő képesités nélküli pedagógusok a tervidőszak során az esti és levelező tagozaton szakképzettséget szerezzenek. A felsőfokú tanítóképzés bővitése és a tanárképzés a többletigény fedezetét a tervidőszak utolsó két évétől kezdve biztosítja. 19Y9-1980 években a tanár- és tanítóképzés egyen213