1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
246
\ ^ » A növekvő vízfogyasztás miatt bővítjük az ivóviztermelő kapacitást, a Tahi Vizmü és Csepel-szigeti uj víznyerő terület bekapcsolásával napi 29o-31o ezer d uj víztermelő kapacitás létesül, csaknem annyi, mint a IV. ötéves tervidőszakban. Felépül a 2 x 4o ezer if-es gellérthegyi víztároló. Ide csatlakozik a már megépült IV. sz. pesti és az épülő budai III.sz. főnyoinóvezeták. Ezzel megvalósul a két rendszer teljes összekapcsolása, amely lehetővé teszi az esetenként felmerülő üzemzavarok káros hatásainak csökkentését. A régóta használt víznyerő területek eliszaposodása miatt loo-llo ezer d víztermelő kapacitás megszűnik. A víztermelő kapacitás öt év alatt 17 %-kal bővül. Ez nagyobb mértékű a lakosság, és a lakások számának növekedésénél. Ezért a víztermelő kapacitás növekedése lehetővé teszi az épülő lakások ellátása mellett a főváros más te- 'v rületén is a vízellátás javítását, elsősorban Buda déli I részén, de a város más területein is. Növekszik a vízellátás biztonsága azzal, hogy a tervidőszak végén az átlagos napi vízszükséglet mintegy 3o %-a helyezhető el tározókban. A tározókapacitás növekedése | . V több mint háromszorosa a IV. ötéves tervidőszakban megvalósultnak. Az V. ötéves tervidőszakban tovább növekszik és magas arányt ér el a viz- és csatornaellátásban részesülő lakosság aránya. Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma meghaladja a 88 %-ot, a telekhatáron belül közműves ivóvízzel ellátott lakosságé pedig a 97 %-ot. 193o-ban Budapest lakosságának 77 %-a él majd csatornázott területen. A közműves vízellátásba 93-94 ezer, a közcsatornahálózatba 9o-91 ezer lakást kapcsolnak be. Ezt biztosítja az, hogy a tervidőszak alatt 34o-36o km uj ivóvíz és 22o-24o km uj közcsatornahálózat építhető. A tervezett hálózatfejlesztés m i ; ________
