1976. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
233
- ——^ r r * í ..<,- . r- ...._ ilBIBronllllli lll . > mm n ► - Í3 A népesedési viszonyok és a munkaerőhelyzet várható alakulása. Budapest lakónépességének gyarapodása két tényezőtől függ: a természetes szaporulattól és a bevándorlástól. Budapest lakossága a IV. ötéves terv időszakában 53 ezer fővel szaporodott és ezzel 2.o73 ezerre növekedett. 1976. és 1981. között további 47 ezerrel, várhatóan 2.12o ezerre emelkedik. /Ez az ország népességének 19,7 %-a, a városi népesség közel 4o %-a./ Számitások szerint ebből 3 ezer lesz a természetes szaporulat és 44 ezer fő a bevándorlás. A népesség korösszetétele változik. Az V. ötéves tervei, időszakban a 14 évesnél fiatalabbak, és a munkaképes kornál idősebbek száma és aránya nő, mig a munkaképes koruaké visszaesik. A főváros lakosságának természetes szaporodása a felszabadulás óta elsőizben 1974-ben vált pozitívvá. 1974-ben a születések száma 3»7oo-zal, 1975-ben 5»7oo-zal haladta meg a fővárosban az elhalálozások számát. A munkaképes korú inaktív keresők száma - elsősorban a gyermekgondozási segély igénybevétele miatt - növekszik. A gyermekgondozási segélyt igénybevevő nők száma 60-65 ezer főre tehető Budapesten. A IV. ötéves tervidőszakban a foglalkoztatottság színvonala teljes volt. Demográfiai értelemben munkaerő tartalékkal tehát nem számolhatunk. A munkából kikerülő aktiv keresők /nyugdíjazás, elhalálozás/ belső forrásból nem pótolhatók. A munkaképes korúak, ezen belül a 14-24 éves korcsoportba tartozó fiatalkornak száma lényegesen csökken. A nyugdíjkorhatáron túli keresők számának növekedését mintegy 5-6 ezer főre becsülhetjük. 211 ^Bl \ A*
