1976. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
I 4- A tanácsi pénzalapok (fejlesztési, költségvetési) vonatkozásában a saját bevételek- ből származó többletek teljes mértékben a tanácsokat illeti meg, a megosztott bevételekből (illetményadó, eszközlekötési járulék, városi és községi hozzájárulás) eredő többletekből a fővárosi szinten számitott 106 %-on felüli részét a követke- ző évi állami hozzájárulás folyósitásánál a Pénzügyminisztérium figyelembe veszi. Ugyanakkor a 96 %-on alul teljesült pénzeszközöket e mértékig a Pénzügyminisztérium kiegészítheti. A megosztott bevételek fővárosi szabáS/ozási rendszerét nem kivárjuk a kerületi tanácsok vonatkozásában érvényesíteni, tekintettel arra, hogy a kerületi tanácsok 1976. évi szabályozójának kialakításakor a legnagyobb volument, de egyben a legstabilabb bevételi forrást - illetményadót - javasoljuk átadni. Ez a bevételi forrás ismérvei alapján - külön szabályozás nélkül - a gazdálkodás zavartalan lebonyolítását képes biztosítani. iü- A kerületi tanácsok - átmenetileg szabad fejlesztési alapjuk tartósan lekötött betétjeiből - fővárosi kölcsönalapot képezhetnek. A kölcsönalapba helyezett összeg lekötésének időtartamáról a betétet elhelyező kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a kölcsön igénybevételének engedélyezéséről a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága dönt. Ezáltal a fejlesztési célú pénzeszközök mobilizálása az eddiginél fokozottabban biztosítható.- A célcsoportos beruházások fedezetét képező, valamint a fejlesztési alapot megillető egyéb állami hozzájárulást a beruházások megvalósitásával arányosan (utólag) bocsátják a tanácsok rendelkezésére. Az állami támogatás utólagos rendelkezésre bocsátása elsősorban a saját források felhasználását célozza és az indokolatlan pénzbőséget a tanácsi fejlesztési alapban megszünteti. Korlátozó rendelkezés jelent meg a vállalatok, valamint egyéb szervek gazdasági együttműködésének lehetőségére. A rendelkezés meghatározza azoknak a fejlesztési céloknak körét, melyekre a tanácsok átvehetnek pénzeszközt, - kölcsönös érdekek alapján-, továbbá lehetőséget ad gyermekjóléti intézmények (óvodák, általános iskolai napközi otthonok és bölcsődék) közös létesítésére. Az igy létesített fejlesztések fenntartási költségeit vagy a vállalattal közösen (szerződéskötés alapján), vagy I 6 ■ I ___________ ' - ___________ ^ 1