1975. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
A nagy alapterületű létesítmények forgalomból való részesedése növekedett. A szolgáltatások hálózata és volumene jelentősen nó'tt. A differenciáltabb fejlesztés következtében elsősorban a mosás- vegytisztitás, a gépkocsi javítás, valamint az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása növekedett. I összességében elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves időszakban a Fővárosi Tanács rendel- kezésére bocsátott anyagi eszközöket - a Párt és a Kormány éltetszinvonal politikájának megfelelően - a lakosság életkörülményei állandó javításához használtuk fel. Ezek jelentős részben a munkáslakta peremkerületek ellátottsági helyzetét javították, jóllehet, az aránytalanságok felszámolásához még sok a tennivaló. Az eredmények mellett - a területi ellátottsági színvonal közelítésén túl - vannak még megoldásra váró problémák. Ezek fokozatos, a reális anyagi lehetőségekkel arányban álló részbeni vagy teljes feloldása a soron következő V. ötéves tervidőszak feladata. . 2) A népesedési viszonyok és a munkaerőhelyzet várható alakulása Budapest lakónépességének gyarapodása két tényezőtől függ: a meglévő lakosság termé- *M szetes szaporodásától és a bevándorlástól. Budapest lakónépességének gyarapodása a IV. ötéves tervidőszakban lassult. A lakosság száma öt év alatt mintegy 53 ezer fővel szaporodik, 2 073 ezerre növekszik. Az V. ötéves terv időszakában 1981-ig további 47 ezerrel, várhatóan 2 120 ezerre emelkedik. (Ez az ország népességének 19,7 %-a, a városi népesség közel 40 %-a.) Számítások szerint ebből 3 ezer a természetes szaporulat és 44 ezer fő a bevándorlás. A népesség korösszetétele az előbbiekkel összefüggésben változik. Az V. ötéves tervidőszakban a 14 évesnél fiatalabbak, és a munkaképes komái idősebbek száma és aráf | nya nő, mig a munkaképes koruaké visszaesik. A munkaképes korú inaktiv keresők szá- ► ma - elsősorban a gyermekgondozási segély igénybevétele miatt - növekszik. A IV. ötéves tervidőszakban a foglalkoztatottság színvonala teljes. Munkaerő tartalékkal tehát nem számolhatunk. A munkából kikerülő aktiv keresők (nyugdíjazás, elhalálozás) belső forrásból nem pótolhatók. A munkaképes korúak száma, ezen belül a 14-24 éves korcsoportba tartozó fiatalkorúak száma lényeges mértékben csökken. A nyugdíjkorhatáron túli keresők számának növekedését mintegy 5-6 ezer főre becsülhetjük. Mindezek hatására a főváros belső m *
