1975. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
milliárd Ft-ot tett ki, ami ősszehasonlitható árakon mérve 6,2 %-kal több az 1973. évinél. A termelés növelését az építőipar is a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett érte el. (Mintegy 400 fővel kevesebben dolgoztak az építőiparban, mint az előző évber.) A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Az építőipari kereslet Budapesten a termelésnél gyorsabban nőtt. Az építőipari kapacitás elégtelen volta különösen a kisebb mértékű tanácsi beruházásokat sújtotta. A vállalatokhoz és szövetkezetekhez 1974-ben mintegy 63 milliárd Ft építési igény érkezett, 27,5 %-kal több, mint 1973-ban. A kivitelezők a beérkezett igények mintegy 12 %- át vlsszautasitották, amely az előző évi aránynak mintegy 2,5-szerese. A kereslet a magasépitőiparban nőtt a legnagyobb mértékben. A lakossági jövedelmek növekedési üteme - elsősorban központi bérintézkedések hatására - gyorsult. A pénzbeni társadalmi juttatások összege a különböző szociál-poli- tikai intézkedések nyomán ezúttal is az átlagosnál nagyobb arányban emelkedett: 1974-ben a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak átlagkeresete 8 %-kal volt matú gasabb az előző évinél. A lakosság bruttó jövedelmének mintegy 3/4 részét áruvásárlásra, kb. 1/ó—át szolgáltatás jellegű kiadásokra fordította. Ez az arány az elmúlt évben sem változott lényegesen. Az utóbbi évek szociálpolitikai intézkedései nyomán - az egy főre jutó jövedelem nagysága tekintetében - mérséklődtek az egyes családok között fennálló különbségek. A többgyermekes háztartások, valamint a nyugdíjasok nagy része azonban jelenleg is az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között él. A fővárosi lakosság életkörülményei szempontjából a nyugdíjasok helyzetének alakulása különös figyelmet érdemel, mivel t arányuk a népességben jelentős és egyre növekvő. A központi előírásoknak megfelelően a fogyasztói árszínvonal Budapesten is az előző évinél mérsékeltebben, valamivel több, mint 2 %-kal emelkedett. A fogyasztói árszinvonal alakulását meghatározó tényezők közül a kiskereskedelmi árak 2,4 %-kal, a piaci árak 2,5 %-kal, a szolgáltatási dijak 1 %-kal, a fűtési és háztartási energia költségek mintegy 5 %-kal növekedtek. Az alacsonyabb jövedelmű családok, valamint a többgyermekesek szempontjából kedvező, hogy az árváltozások az élelmiszereket kisebb mértékben érintették, mint 1972 és 1973-ban. ^||j] ? ^ III.
