1974. november 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
[ A főváros népességében - elsősorban a cryermekek és a nvugdijas korúak csoportjában - várhatóan a bekövetkező változást figyelembe kell venni az egészségügyi és szociális ellátás szervezése, fejlesztése s^rán. 2/ A fővárosi lakosság egészségi állapota a/ Az urbanizációs ártalmak és hatásuk Az urbanizácic-s ártalmak hatását - az ipar és közlekedés kon- centrálódásának az egészségre gyakorolt káros hatásán túl - az országoshoz viszonyítottan alacsony születésszám, a művi vetélések és koraszülésok magas száma és aránva, a viszonylag nagyarányú ujszülötthalandcság, továbbá a fejlődési rendellenességek egyre növekvő száma mutatja. A nagyvárosra jellemző az öngyilkosság magasabb arsrva, amely Budapesten világviszonylatban is rendkívül magas. Az urbanizációval függ össze az ideg- és elmebetegségek növekvő tendenciája. Az influenza-járványok a főváros lakosságát minden alkalommal magas aránvban érintik, ami esetenként a nem influenzás betegek kórházi felvételét másfél-három hónapra korlátozza. Magasabb a fővárosban - a közlekedés és ipar fejlődése következtében a sérülések száma. Az | v ipari üzemek nagy száma miatt a zajártalom okozta megbetegedések is szaporodnak. Nagyvárosi jelenség a nemibetegségek magasabb aránya is. Az utóbbi években a friss syphilises fertőzések több mint 30 %-át ^ a fővárosban fedték fel. [ri p b/ Az idős korúak megbetegedései A lakosság elöregedési folyamatával függ össze, hogy a fővárosban a keringési rendszer betegségei, az elme- és idegbetegségek és daganatos megbetegedések magas arányban fordulnak elő. Ugyancsak az életkorral összefüggésben magas a mozgásszervi betegségek száma is. Az időskorúak gyógyító-megelőző ellátását nagymértékben terhelj . hogy az általában meglevő betegségeket az öregek szociális problémáinak megoldatlansága súlyosbítja. | ^ ^ ^ wmaw* I '
