1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

41

A sávok szerinti rangsor jól mutatja, hogy a város alakjának és laksílrüségének megfelelően kereskedelmi szempontból a Rákóczi úti tengely a legfontosabb. Ez a körzet a városközponthoz kapcsolódó üzletközpont jellegét a jövőben is megtartja, különösen a vidéki és külföldi vásárlóerő lecsapódásánál kell számításba venni és profilját ilyen irányba kell fejleszteni. A további főútvonal tengelyek is a centrumból kelet felé irányulnak. Fontos tény, hogy a főváros más bevezető főútvonal szakaszai ehhez képest jóval kisebb kereskedelmi jelentőséggel bírnak. Különösen a budai útvonalak rejtenek ebből a szempontból tartalékot a tervezés számára /elsősorban a Bartók Béla ut és a Mártírok útja/.

Az övezetek szerinti rangsor is sajátos képet mutat: nem a legkülső gyürü ellátottsága a legrosszabb a pesti oldalon, hanem a városmag felé haladva a következő gyűrűé!

Ebben a centrumhoz mért kisebb távolság, a régi peremvárosok fennmaradt kereskedelmi potenciálja és az ipari területekkel ü tarkított, széttört lakónegyed-jelleg szerepét véljük felfedezni. A legkülső övezetben tehát a kifej lesztendo különböző méretű bevásárlóközpontok természetes gócpontjai adottak. Ezek szerepe az agglomerációból beáramló vásárlóerő részleges lekötésében növekedni fog /pl. Örs vezér tér, Flórián tér, Kispest stb./.

5. A laksürüség és a hálózatkoncentráció közötti kapcsolat a fővárosban

A jövedelmek és vásárlások gyakoriságának homogén eloszlását feltételezve az értékelés a lakóterület nagysága, a laksürüség, valamint a boltok száma, illetve alapterülete közötti kapcsolatra alapozható. Körzetenként vizsgálva az egy bolt által ellátott terület nagyságát /a vonzásterüle- tet/ jelentős eltérések figyelhetők meg. Ezek a hálózatfejlesztési döntések szempontjából nagy jelentőségűek, mert jelzik az ellátottság nivódifferenciáit és a szakmai sajátosságokat egyaránt.

; u

\ - 15 -