1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

152

alapterület szempontjából nem növekedtek megfelelően. Az elmúlt nyolc esztendő alatt, 1965 és 1973 között, a budapesti kiskereskedelmi arú- fprgalom 83»9 százalékkal nőtt, raig ugyanez idő alatt a boltok alapterületének növekedése csak 23 százalékos volt. Továbbá súlyos proliéivá, hogy az üzletek nagyon kicsik. Az elaprózott, korszerűtlen üzletekben nincs lehetőség sei. a hatékony munkaszervezésre, sem a gépesítésre. A hálózat ilyen alakulása az egyre növekvő forgalom feltételeit nem képes biztosítani és nemcsak a lakosság számára nyújt ka kedvezőtlen vásárlási körülményeket, hanem a kereskedelem hálózati dolgozói számára is kedvezőtlen munkakörülményeket teremt.

A vállalatok és az ágazat vezetői a technikai fejlsz- tée és korezerüsitós szükségességét felismerve, erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására. A különböző fizikai munkákat könnyítő esziú

közök közül csupán egyet, a kiskontér.eres áruszállítást említem, uz az áruszállítási forma, korszerűsége mellett, az áruk többszörös átrakáséból mentesiti a kereskedelem hálózati dolgozóit.

Elterjedt és egyre inkább általánossá válik az altaut

V

önkiszolgáló eladási módszer. A vásárlók megkedvelték ezt a formát, amely fokozza az üzletek áteresztőképességét, rüviaiti a vásárlási időt, nagyobb lehetőséget biztoeit az áruválaszték bemutatására. Kor , szerű ABC-áruházak létesültek, amelyekben a kereskedelmi munka feltételei kedvezőbbek az átlagosnál, a gépesítés és a munkaszervezés lehetőségei adottak.

Tisztelt Tanács! Megítélésem szerint szólni kell a kereskedelmi munka személyi feltételeiről is, mivel a hosszútávu tefvw;

ben megfogalmazott uj hálózat számottevő munkaerőt isjigényel. Szólni kell róla azért is, mert a tárgyi feltételek nem kielégitő fejlődése mellett egyre súlyosabb gondot jelent a munkaerő-helyzet.

A fővárosi kiskereskedelem bolthálózatában három év alatt csaknemk kétezer fővel csökkent a dolgozók szama és ennek mint\ - 25 -