1974. október 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
140
ságairól! Mindenekelőtt arról, hogy a hálózat a vevők számához és vásárló erejéhez képest elmaradott, és az üzletek többségében állandósult a zsúfoltság. Ezt azok a számok is mutatják, hogy ha pl. a vidéki városok átlagos hálózati ellátottsági szintjével azonos szintet kivonunk elérni, akkor a jelen helyzetben is lőo.ooo nf-el nagyobb alapterületi kereskedelmi hálózatot kellene fenntartanunk. Másik sajátossága kereskedelmi hálózatunknak az aránytalan területi eloszlás. Az üzlethálózat jelentős része a belső kerületekben összpontosul és ezt követi a forgalom koncentrációja is. A külső kerületekben a céltu/datos fejlesztés következtében az utóbbi időben érezhetővé vált ennek a csökkenése. A külső kerületekben jelentős mértékben épitettünk üzlethálózatot, de gondolom, hogy nem szükséges különösebben indokolni a Tanács előtt, hogy ez nem kielégitő. V V Ugyanakkor a fővárosi kereskedelmi hálózat szerkezeti ösz- szetétele is elavult. A hálózat zömében még ma is kis alap- területű egységekből áll. Az üzleteknek mintegy 4o %-a 4o tf-nél kisebb, és mindössze lo %-a nagyobb 15o cf-nél. Emellett nem kielégitő a kereskedelmi j hálózat technikai 3zinvonala sem. Igen jelentős a kereskedelmi dolgozók fizikai igénybevétele, amihez hozzájárul még a munkafiő kedvezőtlensége is. Ezért nagy a munkaerővándorlás, 1973-ban 42 %-os volt. A fővárosi kiskereskedelemben dolgozóknak mintegy 4o %a nő, érthető tehát, hogy igen feszült a helyzet, de a munkaerők szempontjából lég| ,l'r \ I t ^ - 15/a -
