1974. június 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
56
\ ujitáai előirányzatok felhasználását az a körülmény, hogy az állóeszközérték után, az érvényben lévő %-os kulcsok alapján képezhető felújítási alap előirányzata viszonylag igen alacsony összeget tesz ki, ugyanakkor az elvégzendő feladatoknál a forint szükséglet lényegesen magasabb. Ennek következtében a ’ tanácsok rákényszerülnek arra, hogy egy-egy nagyobb felújítási munkákhoz a szükséges előirányzatokat több éven keresztül tartalékolják. Ezek az előirányzatok, mint felhasználatlan összegek jelentkeznek és rontják a teljesítés arányát. Befolyásolta még a felhasználások alakulását az a körülmény is, hogy a vállalatok általában csak a munkák teljes befej«ését követően számláznak, aminek következtében nagyobb összegű kifizetések húzódnak át a következő évre, annak ellenére, hogy azok mögött már elvégzett munka van. Az ágazat teljesítését erősen befolyásolta a tartalék elő- Y,/ irányzatok alakulása is, ugyanis a tartalék költséghelyeken teljesítés nem szerepelhet. Az előző évhez képest 92 millió Ft-al több előirányzat állt e cimen rendelkezésre, ami részben a gazdálkodás stabilitását szolgáló biztonsági tartalékból, részben pedig a pénzmaradvány tartalékából tevődik össze. 1 3. Bérgazdálkodás. A bérgazdálkodásban továbbra is érvényesült az a pozitív tendencia, hogy a szervek béralapjukat* feladataikhoz igazodóan igyekeztek felhasználni és ezzel az anyagi érdekeltséget fokozták. Az álláshelyek betöltéséhez, a végzett munka elismeréséhez kedvezőbb feltételeket teremtettek. Az elmúlt év során jelentősen nőtt a bérgazdálkodási jogkörrel felruházott szervek, intézmények száma azáltal, hogy 1973. január l-től kezdődően a 158/1971.M.M. számú utasítás alapján az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetői önálló munkáltatói és bérgazdálkodási jogkört kaptak. fl|;' | Sé , ÉÉ < «r.AW- - M ■ --------------------------------------------------------------------------i "~ ' '
