1974. június 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
413
szolgáltatások volumenében és színvonalában beküvetker.ett fejlődésnek is. Az ágazat 7.4 %-os készletnövekedése e tényezők figyelembevételével indokolt. A közlekedési agazatban a készletalakulás a tervazerübb aiyag- gazdálkodás hatását tükrözi. Ennek következménye, hogy a bázisidőszakhoz képest 8.1 %-kal magasabb árbevételi forgalom mellett is 42.0 millió Ft összegű készletleépitést lehetett végrehajtani. Döntően az anyag- és alkatrészkészletek mérséklődtek jórészt azáltal, hogy a BKV-nál a munka- és üzemszervezés keretében - elektronikus adatfeldolgozást alkalmazva - uj alapokra fektették az anyagszámadást, valamint az anyag- megrendelések intézését. A Főv. Autétaxi Vállalatnál az egységes gépjárműpark kialakítása, a Zsiguli program végrehajtása teremtett kedvező feltételeket az anyagkészletek csökkentéséhez. Alacsonyabbá vált az ágazatban a befejezetlen termelés állománya is. ti A kereskedelmi ágazat a bázisidőszakhoz képest 4.2 %-kal magasabb készletekkel gazdálkodott, amivel szemben árbevételeinek növekedése 6.4 %• A készletalakulás azt mutatja, hogy a vállalatok többségénél az áruellátással összefüggő döntésekre kedvezően hatott a finanszírozási rendszer módosítása ‘ ii és a megrendelések fokozottan szolgálhatták az ellátási hiányosságok megszüntetését. A készletekben legjelentősebb változás a ruházati kiskeres- , kedelemnél mutatkozik, ahol az áruválasztékot méretben és minőségben közelíteni törekedtek a vásárlók igényeihez. A készlet alakulásnak az értékesitési forgalommal való egybevetése azt mutatja azonban, hogy a magasabb készletek kialakulásában egyes modellek nehezebb értékesitési lehetősége is közrejátszik. Kiugróan magas a Cipőbolt Vállalat átlagkészletnövekedése, főleg a választék hibái miatt. Tulkósz— létezés jelentkezik a Fővárosi Ruházati Bolt és az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalatnál is, döntően a női ruhá*4 j p ______________________JL 1 '-telte*
