1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

78

Számos fiatal itt a fővárosban gyökértelen, családjától távol él, megfelelő társadalmi, emberi kapcsolatok hiján a bon útjára téved. Ez állandó veszély, amely ellen a társadalomnak a nevelés és az ellenőrzés fegyverével kell védekeznie. Megfelelő munkásszállási körülményeket, kulturált szórakozást, esti elfoglaltságot kell biztosítani az ilyen, családjuktól távol élő fiataloknak. A bűnüldöző szerveknek pedig a továbbiakban is határozott fellépést kell tanusitaniok a közrend, közbiztonság megsértőivel szemben.

A Fővárosi Biróság büntetőkollégiuma vizsgálta a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének hátterét, motívumait is.

A legritkább esetben állapította meg a biróság, hogy az ilyen cselekmény elkövetőjét rászorultság, nélkülözés vagy például betegség vitte volna a bűn útjára. Az apróbb tolvajlások elkövetőinek egy réssé szerszámot, anyagot lop a munkahelyéről. Gyakran előfordul, hogy kellő ellenőrzés és az anyagnyilvántartás hiányosságai miatt sokáig nem is leplezik le őket.

Itt a háttér, a motívum legtöbb esetben a fusizás, a külön munka vállalása, tehát a minél nagyobb anyagi előny, a minél nagyobb követelmények lehető biztosítása. A biróság az elkövető elöéletéhes és egyéb, például a családi körülményekhes képest szab ki figyelmeztető, nevelő jellegű vagy néhányszor szigorúbb büntetést, ugyanakkor pénzbeli büntetés kiszabásával, kártérítés megítélésével arra törekszik, hogy az elitéit minden esetben a büntetésén túl, az okozott kár megtérítésén túl vagyoni hátrányt is szenvedjen. Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen elkövetők többsége a büntetés kiállása után ujabb bűncselekményt nem követ el«- 6 -