1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

44

f tában a tevékenység negatívumaira ösazpontositsunk, vala­mint a hiányzó de szükséges feltételek megteremtésének követelményeit összefoglaljuk. Ebből következően, bér közvetetten, a hatékonyság kérdéseit több oldalról, dön­tően a jövő szükségességének szemszögéből tárgyaltuk. 3./ Lakóház.iavitási alap képzése és felhasználása. 31. A rendelkezésre álló lekóház.1 evitási alap. 311. Lakóház.iavitási alap forrásai. Korábban az éves lakóházjavitési keret tapasztalati és gyakorlati számok alapján került kialakításra. 1971. év­től kezdve a Gazdasági Bizottság határozatának megfele­lően az éves lakőhézjavitási alap - követelmények megha­tározásával - mintegy céljellegüen került megállapításra. Az uj szemlélet lényege abból a felismerésből indult ki, hogy a lakásállomány állapota, azok lakhatósága szorosan összefügg az életszínvonal kérdéseivel. Következéskóp a lakőhézjavitási tevékenység politikai kérdés, annak szín­vonala kihat a lakosság életkörülményeire. Ezért a lakó- házjavités pénzügyi forrásainak biztosítania kell- a normál felújítási szükségleteket és azon felül- a felújítási elmaradások fokozatos felszámolását, ideértve a korszerűsítések problematikáját is. A lakőhézjavitási alap a szervezet kezelésében lévő épü­letállomány bruttó értéke 1.8 /£-ban került megállapításra. , ami a közel 100 milliárd számított bruttó érték után 1.8 milliárd Ft éves lakóház.iavitási alap képzését biztosítja. Ez az összeg 1971. évtől közel 40 /é-kal magasabb a koráb­bi időszakok éves keret összegeinél. Az éves lakóházjavitési alap jelenlegi mérve - amely el­vileg 1/3-ad - 2/3-ad arányban megoszlik a karbantartások I és felújítások pénzügyi fedezetére - ma már kevés, mivel a felújítási technológia változása és az ármozgások hatá­sára a normál felújítási szükségletek fedezetét sem biz­JhbSSw I [I- - „ -

Next

/
Oldalképek
Tartalom