1974. március 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
265
L - 37 van egy nagy társadalmi nyomás cs nem mindig azon lakóház felújítására kerül sor, amely műszakilag a legjobban megérett arra. Hát szórványosan valóban lehet találkozni ilyennel is. Én a társadalmi nyomást,ós ezt a nyomást idézőjelbe teszem, nem arra értem, hanem azon központi kötelmeinkre, amelyek a város rendezésével, a metróépítéssel egy nagyváros ópitésével összefüggő, központilag, a Tanács által is előirt kötelmekre gondolok, amelyek során nyilvánvaló olyan lakóépületeknek a vizszigetelési munkáit, tetőrendszerck megjavítását és homlokzati, esetenként kapualji co belső homlokzati tatarozását értem, amelyeket el kell végezni. De nÚ3 dolog is 3ujtja, nehezíti pénzügyi gazdálkodásunkat. A rendelkezésre álló lakóházfelujitási alap mellett az ingatlankezelő szervezetnek üzemeltetési költsége is van. Van egy kormányhatározat is, hogy az u.n. bérbeszámítási dolgot hosszú esztendőkre visszamenőlegesen a lakók, amennyiben megfelelő igazolást hoznak, kórhetik az ingatlankezelő szervezettől és a IV. ötéves tervben a lakóházfelujitási alapból kereken 5oo millió forintot vesz el. Az állami tulajdonban lakó bórlőlc, köztünk, ha szétnézünk, a tisztelt Tanács többsége, egy fillér vizdijat nem , fizet. Ezzel szemben az ingatlankezelési szervezet a Fővárosi Vízmüveknek 1973-ban kereken 5o millió forint vizdijat fizetett. A lakóházon belüli közös helyiségek áramszolgáltatásának dija 1973- ban 48 millió forint volt. Itt engedjék meg, hogy pántlikázzam, cifrázzam a dolgot, hogy a pincében lévő világítást is az ingatlankezelés fizeti és ha a tisztelt bérlő barkácsol odahaza cs kismotort beállít, azt is az ingatlankezelő vállalat fizeti, pedig saját passióját végzi az igen tisztelt bérlő. Vagy ha abban a házban raosókonyha van ős ott saját mosógépén mo3, az elektromos áramot ______________________________________________________________íé£______________ — -- - "
