1973. december 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

59

együttélése - különösen a modern lakásokban és élotkörül- mények között - csaknem lehetetlen^ de nem mennek szívesen szociális otthonba és nem fogadják el a vidéki ott- v honokba való beutalást. Ez a körülmény várhatóan 5-10

éven belül már erősen érezteti hatását a szociális otthonok működésében is.

Az egyedüllét problémai növekvő mértékben határozzák meg a szociálpolitikai feladatokat. Az idős korban elkövetett öngyilkosságok 3záma - sajnos - többszöröse az átlagnak, v Szociális otthonokban ez az átlag alatt van. Okainak vizsgálata egyértelműen azt bizonyítja, hogy elsődlegesen nem anyagi, hanem lelki okok; az egyedüllét, a társadalmi el- szigetelődöttség, az életúntség játszanak szerepet tetteik elkövetésében.

Az idős korúak érdekében az elmúlt évek során alakultak ki azok a gondozási formák, épült ki az a fővárosi szociális intézmény rendszer, amely nem csak országosan, hanem nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedő szintű ellátást biztosit. A szociális foglalkoztatók, a segélyezés különböző formái, a házi szociális gondozás, az öregek napközi ott- v hónai, a nyugdíjas házak, a szociális otthonok, valamint

az átmeneti szállók egyben sokoldalúan biztosítják a fokozatosságot.

A fővárosi szociálpolitikai szervezet mintegy 25.000 idős > korúval foglalkozik rendszeresen. Ez önmagában jelentős,

bár a 60 éven felüli lakosságnak csupán a 7 5^-át jelenti.

Az igények azonban ennél jóval nagyobbak. Ezeknek az igényeknek a kielégítése csak a legszélesebb társadalmi ösz- szefogással lehetséges.

Az 1969* évi Tanácsülés óta az időskoruakkal kapcsolatos szociális feladatok ellátásában a tanácsi szerveken kivül a fővárosi vállalatok, szövetkezetek és intézmények, valaÜti s3 7#