1973. szeptember 14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
256
rr n M -ciVajon nem szükséges-e a kettőt különválasztani, mert nyilván a lApc: öházat és a csarnokot ah egy*b ilyen helyiségeket egész nap lehet használni. a harmadik kérdé. e;n a 7. oldídon a 1$. j /4/ bekesd^s"- re vonatkozik, a bekezdés a Következőképp szol; ’terj élyen, terraszon ás loggián, udvarba , kertben csak városképet .;om rontó ás közízlést nem sértő. azok rendeltetésszerű használatával ö czahangban lévő bútorok, egyéb tárgyak ás díszek helyezhetők el...” Kérdezem, ha vita származik, melyik az a szerv, hatoság, amely a vitát eldönti *s megállapítja, hogy valami rontja-e a közízlést ás neru helyezhető el. Elnök; Van-e további kérdés? Megállapítom, hogy nincs cbb kérdés. KArem IF vid elvt'rsat, szíveskedj'k válaszolni a kérdésekre. u á v i d xstván; Véleményem szerint a közös használatra szolgáló területeken tüzelőt csak átmenetileg szabad lerakni utána tovább kell vinno. Hogy ez mikor As mily en esete ben indokolt, azt célszerűen egyrészt a kezelő, másrészt a lukobizottsé g tudja meghatározni. ml a 7. á XX* /!/ bekezdését illeti, a közös használat- ra szolgáló helyiséjek és a közös terület között differenciálunk. Közös használatra szolgáló helyiségnek tartjuk a mosókonyhá t, szárítót, mig közös terület a lépcsőház és egyéb területek. Jü4i a 15. j /4/ bekezdését illeti, azt, hogy mi rontja a városképet vagy sérti a közízlést, a kerületi igazgatási osztály hatáskörébe tartozik, ámen yibon panasz rne sül fel vagy szabálysértést követnek el, a szobanforgo osztálynak | 2-56 __________________________________________________________________________________________________________ ^• * j
