1973. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

158

k

' • *

Jz állampolgári érdeket sért. JJgv fclülvizs álettal,

iXXa. afccuv ,

esetleges kisajátítások elrendelésével/fél lehet oldani ezt a feszültséget. Itt kivánok szólni a méltányosság gyakorlásáról is.

A hatósági munkában sokat emlegetett visssatérő téma a méltányosság gyakorisa. A jogszabály egyes esetekben a méltányos- ság gyakorlását a tanácsi tisztségviselőkre ruházza, nem erről kivánok azonban most beszélni, hanem a mindennapi munkában felmerülő méltányosság gyakorlásáról, iéltányosságnak csak ott van helye, ahol a. jogszabály módot és lehetőséget ad rá, mégis az elsőfokú, de még a másodfokú hatóságok sem élnek a méltányosság gyakorlásának lehetőségével, hanem átruházzák a panaszfokra, -z helytelen# mert az állampolgár elsődlegesen az elsőfokú hatósággal áll kap*' *• csolatoan és már az elsőfokú Igatóságtól joggal elvárja, hogy igó-5 lényeit méltányossággflBT' érvényecfarthesse. Engedjék meg, hogy ezt két

egyszerű példával szemléltessem:

4 t

Valaki váronányi igényt nyújt be lakásra. A lakásügyi osztály elutasitja. A lakásügyi osztálynak ugyanakor már nyilatkoznia kellene arról, hogy méltányosságból kiutalja-e a lakást vagy ser.. Nem nyilatkozik, nem uyakorol méltányosságot. Az illető fellebbez, elmegy a másodfokra, panaszeljárást folytatnak le és a panaszfok utal am, hogy az elsőfok vizsgálja felül, hogy méltá*1

nyossági szemponbból ki lehet-e utalni a lakást vagy sem.

n másik az épitési területen mutatkozó hiányosság. >nge- dély nélküli épitkezések esetében bontást rendel el a tanács, ugyanakkor nem vizsgálja, hogy méltányosságból adhatna-e fennmarddási

—

engedélyt vagy sem. /áraikor viszont már panaszol járásra kerül az ügy, akkor maga a másodfok javasolja, hogy a panaszfok méltányosságból adjon fennmaradáii engedélyt. Ennek kiküszöbölésére bátrabban kellene *xelső és másodfokon a méltányossági lehetőségekkel élni

^

_______________________ A?____________________________- 21 -