1972. október 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

50

- Q mólhetjük gyermekeink egészségi állapotának jelentős ja- , vulását.

b/ Újszülöttek, csecsemők egészségi állapota

Az egészségvédelem hatékonyságának fontos mórőszáma a ’ csecsemőhalandóság. Budapest korábbi kedvező helyzete e

téren a hatvanas évek elején megszűnt, s jelenleg a csecsemőhalandóság országos átlaga jobb a fővárosinál. /II. sz.táblázat/. Mig az 1 - 12 hónapos /un. "késői"/ csecsemőhalálozás értékét nemzetközi összehasonlításban is

<

kedvező szintre sikerült csökkenteni, ujszülőtthalandó- ságunk változatlan és az európai országok sorában csaknem a legmagasabb érték. /12,sz.táblázat/.

E jelenség mögött az eddig évről-óvre emelkedő ós jelenleg igen magas /13 %/ koraszülött arány következményeit kell keresnünk. Ez magyarázza azt a látszólagos ellentmondást is, hogy bár Budapesten minden születési súlycsoport életkilátása kedvezőbb mint vidéken, a teljes csecsemőhalálozási arányszám ott mégis alacsonyabb /12. sz.táblázat/. A budapesti nagy koraszülött-gyakoriság s -mivel többféle ok hatásáról van szó- magával vonja az

' ujszülötthalandóságban fontos szerepet játszó egyéb be' . V

tegsógek /fejlődési rendellenesség, szülési sérülés/ jelentőségének növekedését is. Mindhárom tényező nemcsak a halandóságot növeli, hanem az életben maradó fogyatékos gyermekek számát is. A különböző felmérések szerint a fővárosban a volt koraszülöttek 14 %-a súlyos, 27 %-a enyhébb szervi idegrendszeri vagy érzékszervi károsodást mutat, /E rendellenességek gyakorisága az átlagos népességben csak 3-4 %/. Koraszülött volt az iskolaéretlen

6-óvesek 2o %-a, a kisegítő iskolát igénylők 34 %-a, a kópezhetetlen értelmi fogyatékosok 3o %-a, az agyi sérülés miatt mozgásfogyatékosok / spasztikus bénultak / csaknem 9o %-a. /Itt említjük meg, hogy csaknem megoldhatatlan feladatot jelent a súlyos elmefogyatékos gyér%

I! ) 1

I

I

■ ‘ I