1972. október 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
244
' ■ -Sf N a maximum i# jelenleg 1968-1969 táján volt, de akkor is a növekedés 0.1 volt, ami szükségképp maga után vonja a lakosság elöregedését és ennek összes konzekvenciáit. Ahhoz, hogy több gyermek legyen, tehát hogy egészséges legyen a lakosság kor struktúrája, 16-17 ezrelék natalitás kell, * az kell,hogy több legyen a harmadik gyerek, mert 2,3 csak akkor lehet az átlag, ha bizonyos számú harmadik gyerek is jön a világra. Mennyi ilyen család van Budapesten? Vajon ki nyújtja fel a kezét, hogy megmondja? Kevesebb mint 6 %, a négy és ennél több gyerekes családok számaránya pedig kevesebb mint 2 %. Pedig* harmadik gyerek az ország, a szocialista nemzet fejlődése szempontjából nagyon kívánatos lenne, ez nincs benne a köz tudat bán,pedig ennek a harmadik gyermeknek a léte Budapesten hihetetlenül vészé- lyeztetett. Az elmúlt esztendőben amikor országosan 35 ezrelék volt a csecsemőhalandóság és Budapesten 44 ezrelék, a budapesti harmadik gyermekek halandósága valósággal ázsiai vagy balkáni viszonyokat mutat, mert 100 ezrelék volt, tehát 10 %. Az ember nem hinné, hogy ez igaz legyen, de megnéztük a Központi Statisztikai Hivatal jelentését és igaz. Ez a helyzet gondos elemzést igényel. Ha ezek a várva-várt harmadik gyerekek nem a családok 6-8, hanem 12 %-ában jönnének a világra, akkor nem tudnánk a 44 ezrelékes, nem is nagyon dicséretes szintet tartani, hanem a halálozási arányszámot felnyomnák. Kérdés az is, hogy hogyan ezek a harmadik gyirk gyerekek na maradnak életben, hiszen az ilyen magas csecsemőhalaftÜáí mutató csoportok élvemaradottjai az ellenállóképosség, a testi-szellemi fejlődés, az iskolai eredmények és a munkaképesség tekinti 2^ I wM
