1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

260

f

kell fejleszteni és ehhez igen jelentős központi támogatást, központi szolgáltatás-fejlesztési alapot is rendelkezésre bocsátott. De maga a Fővárosi Tanács is igen komoly mértékben támogatta ezt az ágazatot saját fejlesztési alapjából*^b. 13o millió Kt-os költséggel épült fel a III. ötéves terv időszakában

a loo mázsa teljesitőképességü kelenföldi mosoda, ipari szola szövetkezetek./ gáltató házakat építettek,/a Fővárosi Tanács is négyet.

E jelentős központi és helyi erőfeszítések mellett sem sikerült azonban a szolgáltatások minden ágazatában megteremteni a szükséges érdekeltséget, mert az állami támogatás/, a juttatott preferenciák ellenére is kevésbé nyereségesek, mint az árutermelés, vagy a közületek részére végzett javítás. Ezt bizonyítják azok a tények is, hogy egy-egy vállalatnál, vagy szövetkezetnél a teljes termelésen belül a közületi szolgáltatás és árutermelés fejlődése gyorsabb, mint a lakossági szolgáltatásé. A FNEB. nem régen vizsgálta a szövetkezetek és a tanácsi ipari vállalatok tevékenységét, alapítólevelük tükrében és ugyanezt állapította meg: hogy az áruteremelés sokkal dinamikusabban fejlődött, mint a szolgáltatás.

' De szembetűnő ez a folyamat a budapesti ipari szövetkezeteknél is. Évek óta csökken a szövetkezeteknek a szolgál29

tatásokban való részaránya. Mig 1965-ben a szövetkezetek flí %-os arányban vettek részt az ipari szolgáltatásban, addig ez az arány 197o-ben már 24, 1971-ben pedig 23 %-ra csökkent. KülönöA sen xstízx problémás a hagyományos szolgáltató ágazatok hely1 * ^

zete, ahol annak vagyunk tanúi, hogy a lakosságnak az igénye

i ebben a tekintetben KXftkknLt nem csökkent, de ez a fajta szoljGo- 47 -