1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

253

;

rosi Tanács jelentős anyagi eszközöket fordított erre a célra a saját fejlesztési alapjából. Ezzel párhuzamosan ment végbe é a boltok korszerűsége, a kis boltok átalakítása, megnagyitása.

Ma még fővárosunkban a kereskedelmi hálózatra az jellemző, hogy szétszórt, elaprózott és korszerűtlen. Ezen erőfeszítések ellenére is a külső kerületekben változatlanul feladatunknak kell tekinteni a rosszul ellátott üzlethálózat fejlesztését.

Különösen nagy a lemaradás az iparcikkboltok tekintetében, ami a belső kerületek lakóinak vásárlását nehezíti, mert a külső kerületekből kénytelenek bejönni a xxxxx±skxxx háztartási cikkek megvósáriására, Budapesten az ezvr lakosra jutó iparcikk-bolti aLepterület 16o cf, ugyanakkor az V. kerületben több mint 800 m, a XVII. kerületben pedig alig több, mint 5o nf.

Ez mutatja a lényeges eltérést, ami a külső- és a belső kerületek ellátottsága tekintetében fennáll. Ezért változatlanul folytatnunk kell a peremkerületek hálózatfejlesztését, ós erre

1 V

vonatkozóan a IV# ötéves tervünk tartalmaz intézkedéseket#

A IV. ötéves terv időszakában a legfontosabb célki- tűzésünk nagy alapterületű élelmiszeráruházak és iparcikk-áruházak épitése. Nem kívánok itt hosszasan szólni arról, hogy miért fontos kérdés ez, hiszen úgy az élelmiszer-, mint az egyéb ipar nagy szélességben tudja felsorolni árucikkeinak nagy vá- lasztékát. Sajnos,a kereskedelem ezt nem tudja bemutatni a boltf hálózatán keresztül. Ezért nagyon fontos célkitűzésűnk a IV. öté*

4 vés terv időszakában nagy alapterületű áruházak épitése.

! |

J ' ' ; • . ‘