1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
249
' » \ - 35 A főváros a legnagyobb fogyasztó az országban. Ez jelentésünkből is, a statisztikai adatokból is kitűnik. Jellem- í ző erre, hogy mig vidéken az egy lakosra jutó összes kereskedelmi forgalom alig 13 ezer Ft egy évben, addig Budapesten csaknem 22 ezer Ft. És lehetne folytatni: megmutatkozik ez az élelmiszerkereskedelem vonatkozásában is. Szeretném hozzátenni,- nem szeretném elmulasztani - hogy milyen hatalmas árumennyiség kerül Budapest^^egy évben. Az élelmi ezerkere eke delemben pl. 1971-ben mintegy lo3 ezer vagonnyi élelmiszert adtak el Buda- i pesten. Ha ehhez még hozzáveszem a vendéglátóiparban eladott további 4o ezer vagon élelmiszert, akkor láthatjuk, hogy a főváros milyen hatalmas mennyiséget fogyaszt. Szeretném még megemlíteni azt is, hogy az un. napi alapvető élelmiszerek forgalma is jelentős, amely élelmiszereknek kis tételekben való elaI _ # dása állitja nehéz fizikai munka elé a kereskedelem dolgozóit. A továbbiakban röviden szeretnék szólni arról, hogy a I L főváros milyen sajátos helyzetben van és a fővárosi sajátságo- , kát hogyan kell figyelembe venniök a kereskedelmi vállalatoknak, a kereskedelmet irányitó szerveknek és az ipari szolgáltató vál- y lalatoknak. Az egyik ilyen jellegzetes sajátsága a fővárosnak a nők fogalalkoztatásnak magas foka. Ez már az előző napirendi pont tárgyalása során is említésre került.® á munkába állítható , nőknek itt több mint 8o-85, megközelitőlag 9o %-a dolgozik, é> ami a kereskedelem és a szolgáltató ipar számára azt jelenti, hogy nagyobb mértékben kell gondoskodnia a nők háztartási munkáját megkönnyítő áruk forgalombahozataláról és a szolgáltatáj ZbS I " 1
