1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
163
\ politikájukban érvényesítették, fokozott figyelmet fordítottak az olcsóbb árfekvésű, standard árucikkek mennyiségének növelésére, az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező rétegek jobb ellátására. Az áruellátás e cikkekből /mintegy 17 ruházati és 20 vegyesiparcikk árucsoport többszáz választéka/ 1970-től - és különösen 1971. évben - fokozatosan javult. Egyes vállalatok ezirányu eredményes tevékenységükért /pl. Főv. RÖLTEX. V., Főv. Divatáru V., Főv. Háztartási és Illatszerbolt V./ dicséretben is részesültek. Az 1972. évi áruforgalom 0 fővárosban előreláthatóan mintegy 8 %-kal fogja meghaladni az előző év forgalmát. Az előirányzat részleteiben is megfelel 0 IV. ötéves terv célkitűzéseinek. A kiskereskedelem 1972. évi üzlet- és árpolitikájában továbbra is fő feladatának tekinti a forgalom növelése utján a nyereség növelését. Vállalataink a szocialista gazdálkodás normáit betartják, munkájukat megfelelően végzik. Az áruellátás egészében jó, felfelé-ivelő színvonalú. A fennálló fogyatékosságokra felhívtuk sz érintett gazdasági- és pártszervek figyelmét, hogy koordinált tevékenységgel segíthessék a helyes árpolitika kialakítását, a lakosság igényeinek érvényesitését. Az egyre javuló árukínálat mellett több tényező lassítja a fejlődést :- A növekvő forgalom lebonyolításához emelni kell a kereskedelmi készleteket. A forgóeszköz szükséglet biztosítása azonban csökkenti az egyébként indokolt vállalati fejlesztések megvalósításának lehetőségét.- A vállalatok piackutató tevékenysége örvendetesen fejlődött, de egy részük még mindig nem rendelkezik a fokozódó követelményeknek megfelelő szintű piaci ismeretekkel. 1 V- Az import és az ipari termeltetés között nincs még megfelelő koordináció, a kis- és nagykereskedelem jobb együttműködésére van szükség ennek elősegítésére.- Az ipar szakaszos termelése gyakran vezet a szállítások időbeni elcsúszáséhoz, ami lökésszerű ellátást eredményez. t - A fővárosi kereskedelemben komoly gondot okoz a létszámhiány, ami az élelmiszerkereskedelemben és a vendéglátóiparban már a forgalom további növekedését is közvetlenül gátolja és veszélyezteti a kereskedelmi munka kulturáltságát. Az uj irányítási rendszer, az árak szabadabb alakulása a termelő, a kereskedelmi szervek és a fogyasztók számára is uj helyzetet teremtett. Árrendszerünk a fogyasztási cikkeket I-IV. árformába sorolja, mégpedig rögzített, maximált, hatósigi korlátok között érvéqyesülő és szabod árformába. Az eltelt néhány év tapasztalatai szerint a maximált árforma rögzítettként érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a maximált árformáinak azt a lehetőségét, hogy az árak lefelé eltérithetők, a vállalatok gya- *-8 - \
