1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

168

' Ezt követően rátér a törvényesség munkaügyekben való érvényesülésé­re, A tanácsi szervek és vállalatok több mint 200 ezer dolgozót foglalkoztatnak, A létszámhelyset kedvezőtlenebb, mint a népgazda­ság egyéb ágazataiban. Nagyobb a munkaerő fluktuáció is, a kisipari szövetkezetek, a termelőszövetkezeti melléküzemek ás a közös vállal­kozások munkaerő elszivó hatása következtében. Mégis megállapítha­tó, hogy a megvizsgált egységek vezetői igyekeztek nehéz körülmé­nyeik között is a törvényes előírások maradéktalan érvényesülését biztosítani. Elmondja, hogy a vizsgálatok során nem a hibák voltak a jellemzőek, azonban a munka megjavítása érdekében a hibákra össz- pontositja a téma tárgyalását. A fegyelmi eljárások során sok az eljárási és az anyagi jogi jogalkalmazási hiányosság, törvénysér­tés. Különösen ott tapasztalták sok hiányosságot, ahol a szervek vezetői fegyelmi jogkörüket erősen decentralizálták. A fegyelmi jogkör decentralizálása esetén különös gondot kell fordítani a jog­kör gyakorlóinak munkajogi képzésére és tevékenységük utólagos, segitő jellegű ellenőrzésére. Tipikus hibaként jelölte meg a tény­állás hiányos megállapítását az eljárás alá vont személy meghallga­tásának elmulaszt ásót f a bizonytalan megállapításoknak a határozat­ba történő felvételét, a megrovás, illetőleg a szigorú megróvás fegyelmi büntetésének más szigorúbb büntetések’ el való együttes alkalmazását. Több vállalatnál hiányos volt a munkaügyi iratok ke­zelése. A kereekedéImi és vendéglátóipari vállalatoknál gyakran előfordult a vásárlókat ós a fogyasztókat kárositó cselekmények li­berális elbirálása. A kártáritási ügyekben negatívumként jelölte meg a határozatok hiányos voltát, amelyekből sok esetben nem le­hetett megállapitani a kár tényleges összegét, a kártérítésre kö­telezett dolgozó átlagkeresetét. A kár bekövetkezte és a dolgozó magatartása közötti okozati kapcsolatra inkább csak az általános t , élettapasztalatból, mint a határozat gyakran felületes elnagyolt indokolásából lehetett következtetni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kár összegét, a dolgozó átlagkeresetét és a dolgozó vétkes­ségére utaló körülményeket, az alkalmazott jogszabály pontos meg­jelölését. Ha a kártérítés összegét a törvényes mértéknél ala­csonyabban szabják ki, altkor ezt is indokolni kell. A munkaügyek valamennyi kategóriájában a vizsgálatok során gyakran észlelték, hogy a dolgozók kioktatása jogorvoslati jogaik érvényesitésére hiányos. A munkaügyi törvényesség fontos záloga, hogy a dolgozó a sérelmesnek vélt határozat, intézkedés ellen jogorvoslattal ■ ———-------------------­\ ­^B- 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom