1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
168
' Ezt követően rátér a törvényesség munkaügyekben való érvényesülésére, A tanácsi szervek és vállalatok több mint 200 ezer dolgozót foglalkoztatnak, A létszámhelyset kedvezőtlenebb, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Nagyobb a munkaerő fluktuáció is, a kisipari szövetkezetek, a termelőszövetkezeti melléküzemek ás a közös vállalkozások munkaerő elszivó hatása következtében. Mégis megállapítható, hogy a megvizsgált egységek vezetői igyekeztek nehéz körülményeik között is a törvényes előírások maradéktalan érvényesülését biztosítani. Elmondja, hogy a vizsgálatok során nem a hibák voltak a jellemzőek, azonban a munka megjavítása érdekében a hibákra össz- pontositja a téma tárgyalását. A fegyelmi eljárások során sok az eljárási és az anyagi jogi jogalkalmazási hiányosság, törvénysértés. Különösen ott tapasztalták sok hiányosságot, ahol a szervek vezetői fegyelmi jogkörüket erősen decentralizálták. A fegyelmi jogkör decentralizálása esetén különös gondot kell fordítani a jogkör gyakorlóinak munkajogi képzésére és tevékenységük utólagos, segitő jellegű ellenőrzésére. Tipikus hibaként jelölte meg a tényállás hiányos megállapítását az eljárás alá vont személy meghallgatásának elmulaszt ásót f a bizonytalan megállapításoknak a határozatba történő felvételét, a megrovás, illetőleg a szigorú megróvás fegyelmi büntetésének más szigorúbb büntetések’ el való együttes alkalmazását. Több vállalatnál hiányos volt a munkaügyi iratok kezelése. A kereekedéImi és vendéglátóipari vállalatoknál gyakran előfordult a vásárlókat ós a fogyasztókat kárositó cselekmények liberális elbirálása. A kártáritási ügyekben negatívumként jelölte meg a határozatok hiányos voltát, amelyekből sok esetben nem lehetett megállapitani a kár tényleges összegét, a kártérítésre kötelezett dolgozó átlagkeresetét. A kár bekövetkezte és a dolgozó magatartása közötti okozati kapcsolatra inkább csak az általános t , élettapasztalatból, mint a határozat gyakran felületes elnagyolt indokolásából lehetett következtetni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kár összegét, a dolgozó átlagkeresetét és a dolgozó vétkességére utaló körülményeket, az alkalmazott jogszabály pontos megjelölését. Ha a kártérítés összegét a törvényes mértéknél alacsonyabban szabják ki, altkor ezt is indokolni kell. A munkaügyek valamennyi kategóriájában a vizsgálatok során gyakran észlelték, hogy a dolgozók kioktatása jogorvoslati jogaik érvényesitésére hiányos. A munkaügyi törvényesség fontos záloga, hogy a dolgozó a sérelmesnek vélt határozat, intézkedés ellen jogorvoslattal ■ ———-------------------\ ^B- 7 -
