1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
15
és egyéb feltételek esetén - a telkek tulajdonosainak csere- telket biztosit.- 197o óta az öt évnél hosszabb ideje tilalom alatt élló telkek méltányosságból történő kisajátítására lehetőséget kapott a főosztály. Ez a tilalom alatt álló telkeknek csak egy kis töredékét érinti, ugyanis a kisajátítás előfeltétele a cseretelekre való jogosultság. Az építési tilalmakkal kapcsolatos feszültség levezetésének egyetlen mádja a kártalanítás, amelyet a főosztály már régóta égető kérdésként kezel, pénzügyi eszközök hiányában azonban a legjobban rászorulók sem kaphatnak anyagi segítséget•- A készülő Budapesti Városrendezési Szabályzat továbbfejlesztésével, a jogszabályi lehetőségek szélesítésével és az ellentmondó intézkedések tisztázásával a főosztály meg fogja szüntetni az ópitési tilalmak elrendelése területén még tapasztalható jogbizonytalanságokat. A főosztály hatóságpolitikai munkájának jelentőségét növeli, hogy a főváros tömegeivel széles fronton tart munkakapcsolatot. A városrendezési koncepció gyakran az állampolgárok, a vállalatok és intézmények érdekharcén keresztül realizálódik. Az ütközések cső( V * mópontjában a népgazdasági érdeket képviselve * a városrendezési dolgozó áll, a maga kötelező koordinációs feladatával és város- rendezési szabályokon alapuló kikötéseivel. Az ellentmondások levezetése nagy szakmai körültekintést, fegyelmezett politikai- emberi magatartást követel. A városrendezési kutatás ugrásszerűen fejlődik, ezért az uj igények kielégítése érdekében szükséges a tervezésre jogosult szervezet városrendezési tevékenységének felülvizsgálata. A városrendezési feladatok megkövetelik a műszaki előkészítő munka továbbfejlesztését, a várostervezők szakmai összetételének és közvetlen irányithatóságának megjavítását is. I A főváros rendezése olyan tervezési folyamat, ahol a városrendezési é3 építészeti irányelvek érvényesítése, a lakosság igényeiI f \ - 5 '1
