1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
189
csökkent. Nem tudom, hogy ilyen körülmények között a kérdés reálisan van-e felvetve vagy sem. A kerületi költségvetésekre vonatkozólag elmondotta Kőműves elvtárs, hogy a feszültség nem olyan nagy mértékű, mint a fejlesztés terén, s emellett a kerületeknek van körülbelül 50 millió forintos többlet bevételük meg 45 millió forintos megtakaritésuk, amelyet felhasználhatnak. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy eddig a főváros, figyelembe váve a kerületek nehéz helymzetét és azt az 1968-as tervezési irányt, amely akkor elindult, adott a kerületeknek bizonyos póthitelt, segitette a munkájukat. Most mi jelentkezik? A kerületek a tartalékokat kénytelenek felhasználni a helyett az összeg helyett, amelyet eddig a főváros adott és amelyet a kerületek - helyesen - m fejlesztési előirányzatként szerettek volna felhasználni. Mi a nyilt várospolitikát nagyra értékeljük, és ott a kerületekben meg fogjuk mondani mindenkinek mindazt, ami tény, hogy nem lehet elkölteni azt, ami nincs, csak azt lehet elkölteni, ami van, és ezt tükrözi helyesen ma a fovéros fejlesztési és költségvetési terve. Mi nyilt ► várospolitikát folytatunk és a költségvetés lent a kerületben dől el, mert ha valakinek nem tudunk gyógyszert adni vagy az óvódénak étkezést vagy bérmit, a lakosság abban a pillanatban ott lent szidja a tanácsot, a probléma ott jelentkezik. Nekem tehát befejezésül az lenne a kérésem, hogy a kerületek költségvetésében jelentkező esetleges feszültségeket - mert jelentkezhetnek, ha nem is mind a huszonkét kerületben - a Fővárosi Tanács vegye figyelembe és értékelje. Az a kérésem, hogy az összes , W
