1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
148
\ szervezetet kapjon, s ezáltal a többi külföldi nagyvároséi: mintájára önállóan rendezkedjék be. Budapest ipari várossá, világvárossá fejlődésének korszaka a XIX. század közepétől együtt haladt az egész Európára jellemző urbanizációs folyamattal. A nyugati tőkés országokban egyenletesebb városhálózatot hozott létre az urbanizációs folyamat,Magyarországon, szinte teljesen Budapestre korlátozódott. Ezáltal Budapest az egész ország fejlődésére kiható gazdasági,társadalmi, politikai folyamatoknak ós jelenségeknek nem egyszerűen szin+erévé, hanem egyedül lehetsé es központjává vált. Szükségszerűen jelentkeztek a nagyvárosiaso dá s ki- sérő jelenségei: lakásinség, a városon belül és az előváros okhoz vezető közlekedés és közműhálózat, valamint ezen feladai oka • egysTgae foglaló várospolitika és hivatalszervezet kiépi ése. A századfordulón a Monarchia kormányzajával élesen szembenálló városi vez rés eredményei: a megfelelő városfejlesztési,- rendezési koncepció kidolgozása és megvalósítása; a közműhálózat, közlekedés, élelmiozerelláv s községesitésével a városgazdaság kapitalista alapokra helyezés-; a munkásság helyzetének javitása, szociálpolitikai hálózat kiépítése, lakásépítés, haladó közművelődési pslitika érvényesítése, a kulturális és művészeti élev t Imogntáaa. A nagyvonalú városrendezési, városépi ési munka legfontosabb eredménye a termelő és lakófunkció területi elkülönülése volt. A gyorsan iparosodó elővárosok a főváros szerves részévé, annak külső ipari övezetévé váltak, s már ekkor felmerült Iíagy-Budapest létrehozásának gondolata és első terve. A mcnspólkapi" alista fejlődés és az I.vi, lágliáború végsőkig élezték a társadalmi ellenre'- eket, és miv-1 a városi vezetés ekkor kormánytámogató politikát folytatott, az 1918. évi polgári demokrati’cus forradalom elsöpör-e az-. A Eároiyi—kormány felfüggesztette a főv Iros közgyvfősének munkájú-, s a tanácsot a II mzeti Tanács képviselőivel egészítette ki, majd a város uj közigaz ga-' si sz.rv.z vét az 1919. VII.sz. .nép-örvénybon rögzi e'. • e. A i- koS szavazáson megválasztott kerületi tanácsok sajá tatjaik közül delegáltak a város vez tő t.es 'ületéb ., a 3 de.pesói Forradalmi Munkás és X tonatanácsba, amelyet - tagjainak száma után - a kez! f
