1971. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

232

kisebb, mint az újnak létesítése. Ennyit röviden az iparról. Épitoipar: Az épitoipar 1975-ig 55 százalékkal ma­gasabb termelést kiván produkálni. Ez a termelési volumen mintegy 12-14 százalékkal haladja meg azt a mértéket, amelyet a tervtör­vény rügzitett. El kell mondani azt, hogy a budapesti székhelyű építőipari vállalatok teljes kapacitásánál: mintegy Go százaléka ke­rül Budapesten felhasználásra, amelyben gyakorlatilag a budapesti épitési szükségletek és a budapesti székhelyű építőipari vállalatok kapacitása is benne van. A főváros tekintetében egyeztethető volna, ha a kapacitások egyrésze nem menne ki vidékre. Részleteiben vizs­gálva ezt a kapacitást, azt kell mondani, hogy a mélyépítés terü­letén a btto-n belül talán rosszabb az arány, mert a mélyépítés alig 5o százaléka valósul meg és realizálódik, a szakszerelő ipar esetében ez az érték már csal: 4o százalék. Vizsgálatunk és ez a terv is tükrözi, hogy a korábbi időszakokban bevezetett ösztönzők ■ t milyen mértékben orientáltál: a vállalatokat a helyes irányba és hogy ezek az ösztönzők jövőbeli kihatása milyen less. Ebből a szempontból engedje meg a tisztelt Tanács, ff hogy mindössze két példát hozzál: fel. Az egyik az ipari viz ár­emelése. Ez azért is lett tulajdonképpen bevezetve, hogy ösztönöz­ze a vállalatokat saját viztermelő berendezéseik jobb, minél telje­sebb kihasználására. A korábbi vizáral: mellett ugyanis messze érde­mesebb volt az ipari vizigényü vállalatoknál: is az ivévizdt igény­be venni, mert olcsóbb volt ez a jobbminőségü viz, mint ha saját ipari viztermelő berendezéseikből nyert vizet használtai: vdna fel ÜZ. — 68 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom