1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
592
j \ Csak néhány száz állami lakás volt. Központi beruházásból nem I épült hozzá sem óvoda, sem bölcsőde, sem egészségügyi intézmény, jóformán kereskedelmi hálózat sem. Nagyobb bajok osak azért ninI osenek, mert a kerületi tanáos nagy saját erőt forditott arra, hogy az óvodák, a bölcsődék és az egészségügyi intézmények tekintetében előre tudjunk lépni. Azt azonban már nem tudja vállalni, hogy a hatezer lakás után saját erőből újra fedezze ezeket a dolgokat. Ellentmondást látok ezért abban, hogy ha valaki állami vagy úgynevezett kedvezményes szövetkezeti lakást kap, az, ha kissé z késve is, megkapja hozzá a szükséges járulékos beruháásokat, akik viszont nagyon sok pénzt fordítanak arra, hogy lakásuk legyen, azok eddig, legalábbis központi beruházásból, nem kaptak segítséget. Az előterjesztés 25. oldalán szerepel, hogy az ehhez szükséges anyagi fedezetet a negyedik ötéves terv során elő kell teremteni. Azt hiszem, hogy elég komoly gond, ha még csak ezután tudunk ezzel a kérdéssel foglalkozni, hiszen az építkezések napirenden vannak. Ezért két javaslatot teszek. Az egyik, hogy foglaltfjon állást a tisztelt tanáos abban, hogy ott is, ahol 800, 2000 vagy esetleg 1000 lakás épül, komplett beruházások legyenek, és az épiticezéssel eg^dőben valósuljanak meg a kapcsolódó beruházások is, és a lakások átadásával adják át a kaposolódó beruházásokat is. A másik pedig a magánszervezésben felépítendő lakásokra vonatkozik. Számításaink szerint mintegy 2000 épül a negpdik ötéves tervben. Javasoljuk, hogy erősítse meg a tanács a vb-nek azt az elhatározását, hogy ott, ahol szétszórtan ugyan, de nagyszámban épülnek társasházak, a kaposolódó beruházások 50 százalékos alapon létesülhessenek• TTL • \ 65.
