1971. július 13-14. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

588

»

Egy pár szót a vállalati gazdálkodásról, amelyről kevés

szó esett.

Az uj gazdaságirányítási rendszernek egy bibliája van, a nyereség: ki mekkora nyereséget tud elérni. Erre megy most minden, - egyébként helyesen. Általános tünet azonban, hogy a nyereséget ármanipulációkkal, esetleg minőségrontással kísérlik meg elérni. Sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a termelési költségekre, és igy a nyereségnek ezáltal való emelésére.

Nem akarok itt időzni. Hasznos azonban erre rámutatni és a tanáos felügyelete alatt álló árutermelő szektorokban az országos vonaltól eltérően talán nagyobb figyelmet kell majd rá fordítani.

Végül mégegy általános kérdést! Igen megnyugtató a nagy- mértékű lakásépítés. Megnyugtató, hogy megteremtették ennek modern technológiáját, a házgyárakat, látni kell azonban azt is, hogy igen nagy gond ez a rendkívül növekvő lakásépítés és modern teob- nolőgla. A ház^áysrt. technológia nagyon jő, nagyon termelékeny,

i

de merev technológia, amely megnutatkozik egyrészt az egyhangúság- bán, de másrészt abban is, hogy nagy területeket igen jól előkeli készíteni az épitőipar számára, mert a házgyári teohnika különben nem tud megfelelően érvényesülni. Ugyanakkor nem lehet örökké osak lakatlan területekre kivinni a lakásépítkezést. Magát a várost Is fokozatosan át kell építeni, ami a házgyári technológia mellett nem könnyű.

Azt is tudjuk, hogy ma számos kérdés nem kellőképpen megoldott. A tömeges lakásépítés előtti "úttisztítás", kisajátítás, birói eljárás, ipari és kereskedelmi szanálások: nagyon előre kell dolgozniuk ebben a kérdésben, - és mindezek alapján egy kissé ngK megelőzve a következő napirendi pontot, a munkatervet: javasolom, hogy 1972 első félévében kerüljön a tanácsülés napirend61.